A miniszterelnök kifejtette, hogy a leszakadó kistérségek többsége Dél- és Észak-Alföld, Észak-Magyarország és Dél-Dunántúl területéhez tartozik, lakosságuk eléri az 1 milliót. Ezek a térségek átlagban 15 százalékkal maradnak el fejlettségben az ország szerencsésebb régióitól.
- A felzárkóztatási program sikeréhez elengedhetetlen a kistérségekre bontott pontos keretösszegek meghatározása, a megvalósításban a fontossági sorrend felállítása, és a helyiek kezébe adott döntések joga - húzta alá a kormányfő. Ezekkel az irányelvekkel az érintettek többsége egyetért - tette hozzá.
- Az elemzések szerint a program akkor lehet sikeres, ha 6-8 éven belül az érintett kistérségek legalább egyharmada egy kategóriával előbbre lép - utalt rá a miniszterelnök.
Bajnai Gordon arról is szólt, hogy a fejlesztéseknél kiemelt cél a munkahelyek teremtése, a kérdés azonban komplex kezelést igényel. Példaként említette a gyes és a gyed időtartamának csökkentését, amely - álláspontja szerint - azért is indokolt, mert az unió országai között Magyarországon a leghosszabb ez az időszak.
- A kismamák számára azonban nemcsak a munkaerőpiacra visszatérés lehetőségét kell biztosítani, hanem ezzel párhuzamosan bővíteni kell az óvodai, bölcsődei hálózatot is - emelte ki.
A miniszterelnök kitért a romák helyzetére, tekintettel arra is, hogy döntő többségük éppen a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben lakik.
- Ezért is fontos stratégiai módon kezelni, megoldásokat kínálni a roma kérdés megoldására - húzta alá.
Ha nem leszünk képesek a roma kisebbséget integrálni a társadalmi-szociális rendszerek működésébe, a munka, az adózás, az oktatás világába, akkor Magyarország nem fenntartható pályán halad.
- Roma kisebbség nélkül nincsen fenntartható fejlődés - jelentette ki Bajnai Gordon.
(MTI)
