100 napos a válságkezelő kormány

A Bajnai-kormány hatékony lépéseket tett a költségvetési egyensúly helyreállításért, a polgárok létbiztonságának megőrzéséért, valamint az ország iránti bizalom megerősítéséért. Az eddigi erőfeszítések eredményességét a piac egyértelmű jelzései is igazolják. Az elmúlt 100 napban hozott sokszor fájdalmas, de mindenképpen szükséges intézkedésekkel Magyarország elkerülte, hogy a gazdasági válság társadalmi krízisbe torkolljon. Nemcsak az azonnali válságkezelésben, az ország pénzügyi helyzetének stabilizálásában, de az állami ellátórendszerek és a közkiadások megkerülhetetlen átalakításával megteremtette a gazdaság hosszú távú fejlődésének alapjait.

Az elmúlt 100 napban javult a nemzetgazdaság egyensúlya, csökkent és továbbra is alacsonyan maradt a költségvetési hiány. A forint árfolyamának stabilizálásával a devizában eladósodott 1 700 000 magyar család terhei enyhültek, a külföldi partnerek bizalma pedig megerősödött Magyarország iránt. Az adórendszer átalakításával érdemben csökkentek a munkavállalók és a munkaadók terhei, a csökkenő járulékterhek ösztönözik az új munkahelyek létesítését, célzott támogatások segítik a meglévő munkahelyek megtartását. Több és könnyebben hozzáférhető forrás áll a kis- és középvállalkozások rendelkezésére, így azok megőrizhetik működőképességüket és a munkahelyeket. Olyan nyugdíjreformot hajtott végre a kormány, amely az ország teljesítményéhez igazodva biztosítja a rendszer fenntarthatóságát és az idősek járandóságának növelését. Az otthonteremtési támogatások mostantól célzottabban és hatékonyabban segítik a fiatalok és a nagycsaládosok lakásszerzését. A családtámogatás átalakításával igazságosabb, a nők munkapiaci érvényesülését jobban segítő feltételek születtek, ezzel párhuzamosan pedig elindult minden idők legnagyobb bölcsőde és óvodafejlesztési programja.

Ahogy a válság, a kormány sem tart szünetet

Bár a parlament tavaszi ülésszaka hetekkel ezelőtt véget ért, a válságkezelő kormány nem tart szünetet. Az azóta elmúlt hetek jelentős sikere, és az otthonuk után hitelt törlesztő családoknak létfontosságú eredmény, hogy az Európai Bizottság jóváhagyta a magyar lakáshitel-támogatási programot, így a megemelkedett törlesztő-részletek miatt nehéz helyzetbe került lakástulajdonosok olyan áthidaló kölcsönt igényelhetnek, amelyre az állam részlegesen visszafizetési garanciát vállal. Biztosított az önkormányzatok elővásárlási joga a bedőlt lakáshitel miatt kényszerárverésre kerülő lakóingatlanokra. Így a fizetésképtelenné vált tulajdonosok önkormányzati bérlőkként továbbra is otthonaikban maradhatnak. A Magyar Fejlesztési Bankkal együttműködve 50 milliárd forintos bankgarancia program indult a vállalkozások megerősítésére. A nehéz helyzetbe került diákhitelesek törlesztő-részletük mérséklését kérhetik. A kormány és a bankok közötti megállapodásnak megfelelően – a banki ügyfelek fokozottabb védelme érdekében – egy érthető, átlátható és tisztességes magatartáskódexet dolgoznak ki, amelynek betartását a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) fogja ellenőrizni.

• A Kormány lakáshitel-támogatási programot dolgozott ki – amelyet az Európai Bizottság is jóváhagyott – a gazdasági visszaesés által sújtott lakástulajdonosok támogatására. A program áthidaló kölcsönökre vállal kezességet, amelyekből a tulajdonosok - legfeljebb két éven keresztül - az eredeti lakáscélú kölcsön havi részleteinek egy részét törleszthetik. A jelenlegi pénzügyi válság közepette ugyanis nagyon fontos, hogy ne csak a nehéz helyzetbe jutott bankok részesüljenek támogatásban, hanem mindenekelőtt maguk a rászoruló háztartások. Ezzel tovább erősödik a megemelkedett törlesztőrészletek miatt nehéz helyzetbe került családok biztonsága.
• A nehéz helyzetbe került, lakáshitellel rendelkező polgárok további védelme érdekében elővásárlási jogot kaptak az önkormányzatok, hogy a területükön kényszerárverésre kerülő ingatlanokat megvásárolják és azokat korábbi tulajdonosaiknak bérbe adják. A hitelt 25 évre kaphatják majd meg a települések, lakásonként legfeljebb 20 millió forintot igényelhetnek, és 3 évig halaszthatják annak törlesztését. A törvénymódosítás értelmében lehetőség nyílik arra, hogy azok is eladhassák lakásaikat az illetékes önkormányzatnak, akik ellen még nem indult végrehajtási eljárás. Így azok is otthonaikban maradhatnak, akik a korábbi rendelkezések értelmében elhagyni kényszerülnének azt.
• A PSZÁF, a bankok, a Bankszövetség, a Gazdasági Versenyhivatal és a kormány közösen hoz létre egy érthető, átlátható és tisztességes magatartáskódexet. A kódex többek között tartalmazza a szerződésmódosítások feltételeit, a bankok tájékoztatási feladatait és tisztázza, hogyan kell eljárni, ha az ügyfél nem fizet. A valamennyi bankra kötelezően érvényes kódex kidolgozására szeptember elejéig kerülhet sor, betartását pedig – a fogyasztóvédelmi szerepének megerősítésével – a PSZÁF fogja felügyelni. A kormány célja, hogy a jövőben a PSZÁF ne csupán a jogsértések, hanem a tisztességes gyakorlatot megsértő szervezetek szemben is eljárhasson és bírságolhasson.
• A gazdasági és pénzügyi válság hatására lecsökkent banki hitelkihelyezések serkentésére 50 milliárd forintos keretösszegű gazdaságélénkítési program indult. A Magyar Fejlesztési Bankkal közösen kidolgozott program keretében minimum 125 millió és maximum 5 milliárd forint összegű forgóeszközhitel biztosítható. A legalább egyéves, de legfeljebb 5 éves futamidőre igényelhető forrásra az állam 72%-ig kezességet vállal. Tekintettel a már meghirdetett 30 milliárd forintos MFB Élelmiszeripari Bankgarancia Programra, a most indított programba csak az alapvető élelmiszer-feldolgozó ágazatokon kívül termelő, valamint a szolgáltató vállalkozások jelentkezését várják.

• Két évre törlesztőrészletük mérséklését kérhetik a nehéz helyzetbe került diákhitelesek egy új, 2011 júniusáig érvényben lévő kormányrendelet szerint. A könnyítést azok kaphatják, akik vállalják, hogy havonta a minimálbér 6-9 százalékát, de minimum 4140 forintot visszafizetnek a felvett összegből. Jelenleg 107 ezren törlesztik diákhitelüket, a könnyítés elsősorban azt a 60 ezer embert érinti, akik már a jövedelmük alapján fizetik azt vissza.

A fenti intézkedések gyors és hatékony segítséget jelentenek a nemzetközi pénzügyi válság hatásainak enyhítésében, de a munka folytatódik tovább: a válságkezelő kormány ősszel újabb javaslatokat terjeszt a parlament elé, és a parlament felelős többségének támogatásával mielőbb megalkotja a 2010-es költségvetést.

Biztonság és bizalom

A rövid távú válságkezelő intézkedések között a munkahelyek megvédése, az uniós források hatékonyabb felhasználása, valamint a pénzügyi válság okozta likviditáshiány enyhítése szerepelt kiemelt helyen.

• Az állam magán kezdte a válságkezelést. A Bajnai-kormány tagjainak fizetését 15 százalékkal csökkentette, felkérte az állami tulajdonú cégek vezetőit, hogy bruttó jövedelmük 2 millió forint feletti részét ajánlják fel az arra rászorulóknak. Felére csökkentette az állami tulajdonú cégek igazgatósági és felügyelőbizottsági tagságával járó költségeket, megszüntette a miniszterelnöknek, a minisztereknek és államtitkároknak adható jubileumi jutalmakat, csökkentette a külföldi napidíjakat.
• A pénzügyi egyensúly helyreállítása érdekében további intézkedésekre volt szükség, ezért megkerülhetetlen volt a közszféra béreinek 2 éves rögzítése és a 13. havi juttatás megszüntetése. Csak így őrizhető meg ugyanis az egyensúly és csak így védhetők meg a közszférában dolgozók állásai. Szűkíteni kellett a szociális juttatásokat is, ezért 1300 milliárd forint értékű kiadáscsökkentő csomagot fogadott el a kormány. A szociális rendszer gyökeres átalakításával, és az ehhez kapcsolódó „Út a munkához” programmal azonban hosszú távon biztosított a legkiszolgáltatottabbak foglalkoztatása is.

• A munka becsületének visszaállítása érdekében az elmúlt 20 év legnagyobb fordulatát hajtotta végre a parlament. Az adórendszer átalakításával ugyanis az jár jobban, aki dolgozik. Többen, de kevesebbet adóznak majd, így 10-ből 9 polgár jövedelme a legalacsonyabb kulcs alá fog tartozni jövőre. Egy átlag körül kereső magyar munkavállaló ezért 188 ezer forinttal többet vihet majd haza. Az adórendszer átalakításával javul a vállalkozások és így az ország versenyképessége is, nő a hazai teljesítmény, újra beindulhat a növekedés.

• A munka terheinek csökkentéséhez elő kellett teremteni a forrásokat is. Mivel a költségvetés egyensúlyát nem lehet felborítani, nőnek a fogyasztás terhei, szűkülnek vagy megszűnnek kedvezmények. A munka terheinek csökkentését segíti a vagyon fokozott megadóztatása is. Ennek egyik eszköze a vagyonadó, amely a nagyteljesítményű autók, hajók, yachtok vagy repülők után fizetendő, továbbá a különösen nagy értékű ingatlanokat is terheli. Ingatlanadó egyébként korábban is létezett: az építményadót, a kommunális és a telekadót az ingatlanok után vetik ki az önkormányzatok, ahogy sok helyen az idegenforgalmi adót is. Tehát a társadalmi szolidaritás elvét jobban érvényesítő adórendszer jött létre az új rendelkezésekkel.
• A családtámogatás átalakításával igazságosabb és a nők munkapiaci érvényesülését jobban segítő feltételek születtek. Ezzel párhuzamosan elindult minden idők legnagyobb bölcsőde és óvodafejlesztési programja, amelynek eredményeként 15-16 ezerrel nő a férőhelyek száma. A változásoknak köszönhetően csökken a magyar nők kiszolgáltatottsága, és nő a döntési szabadságuk.

• A vállalkozások terheinek csökkentésével is a munka védelme és megbecsülése volt a cél. A vállalkozások munkavállalók után fizetendő járuléka 5 százalékponttal csökkent, a tételes egészségügyi hozzájárulás és a kisadók eltörlésével pedig könnyebbé vált a munkahelyek megőrzése és újak teremtése. Az intézkedések hatására jövőre mintegy 400 milliárd forinttal több marad a vállalkozásoknál, így könnyebben lehet majd munkát kínálni és vállalni. A válságkezelő kormány ezen kívül 1400 milliárdos vállalkozáserősítő és munkahelyvédő programot indított. Több és könnyebben hozzáférhető forrást biztosít a magyar cégeknek, hogy azok megőrizhessék működőképességüket és a munkahelyeket. Az építőipar megsegítésére 1800 milliárd forintos beruházási program indult, így ebből a keretből több mint 600 jelentős beruházást lehet megindítani. Ennek köszönhetően az építőipar teljesítménye a válság ellenére is növekedett, tehát a válságkezelés eredménye kézzelfogható ezen a területen is. 30 milliárd forintos kerettel elindult a 4 nap munka, 1 nap képzés munkahelymegőrző program is, így közel 56 ezer munkahely megtartásához biztosított a támogatás, ennyi munkahelyet sikerült megvédeni az elmúlt hónapokban.

• Mindeközben azért, hogy a gazdasági válság ne okozhasson társadalmi válságot is, a kormány igyekszik enyhíteni a legnehezebb helyzetben lévők problémáit. Ezt a célt szolgálja az 1 milliárd forintos állami kezdőtőkével felállított Kríziskezelő Alap. Az egymilliárdos kezdőtőkéhez járulnak hozzá az állami cégek vezetői által felajánlott extrajuttatások, és ezeket egészíthetik ki a vállalati és állampolgári önkéntes felajánlások. Az alap így nemcsak az anyagi segítségnyújtás új lehetőségét teremti meg, de módot ad arra is, hogy erősítsük a társadalmi szolidaritást is.
• A kis összegű, vissza nem térítendő állami támogatás azoknak nyújtható, akik sok esetben uzsorakölcsönre vagy az ahhoz hasonló, elviselhetetlenül nagy terhet jelentő hitelek felvételére szorulnának. A befolyó összeget szigorúan ellenőrzött keretek között, átlátható és ellenőrizhető módon gyűjtik be és osztják szét. A kormány reményei szerint több tízezer rászoruló emberen lehet így segíteni.
• Az alacsony képzettségűek foglalkoztatásának bővítése mellett, célzott támogatást biztosít a különösen hátrányos helyzetű kistérségeknek. A mélyszegénységben élők felzárkóztatása mellett erősödött a közrendvédelmi szervek együttműködése, a büntetőtörvénykönyv átalakításával és szigorításával pedig a rendőrség lehetőséget kap arra, hogy a visszaeső bűnözőkkel, vagy a fegyveres elkövetőkkel szemben hatékonyabban léphessen fel.

• A válságkezelő intézkedések tehát nemcsak az emberek biztonságát erősítik, de megakadályozzák, hogy egyre többen forduljanak a szélsőségesek felé. A gyakran valós problémákat felvető politikai erők ugyanis aljas és félrevezető magyarázataikkal egész Magyarország biztonságát veszélyeztetik.

• A válságkezelő kormány rövidtávú céljai közt szerepelt az is, hogy a lehető leghamarabb helyreállítsa a bizalmat Magyarország iránt, itthon és külföldön egyaránt. Azt a bizalmat, amely alacsonyabb kamatokban, erősebb forint-árfolyamban, tehát stabilabb gazdaságban, gyarapodó munkahelyekben fejeződik ki.
• A legfrissebb hazai és nemzetközi előrejelzések szerint Magyarországon a GDP 6-7 százalékos visszaesésével kell számolni 2009-ben, de a kiigazító intézkedéseknek köszönhetően 2013 körül a gazdaság növekedése már elérheti a 3,5-4 százalékot. Az államadósság 2010-ben még emelkedni fog, majd a gazdasági növekedés várható beindulásával dinamikusan csökkenni kezd. A kisebb adósságállomány és a várhatóan csökkenő kamatok miatt kisebb lesz az adósságszolgálat, ami 2013-tól jelentősen csökkentheti az állami kiadások mértékét is. Az államháztartási hiányt, az IMF-fel és az Európai Bizottsággal kötött megállapodások értelmében, jövőre 3,9 százalék alatt tartja Magyarország.

• Az eddig megtett és tervezett intézkedések hatására máris enyhült a magyar gazdaságra, a devizahiteles családokra nehezedő nyomás. Az állam kiadásainak egy részét finanszírozó külföldi befektetők ma fele olyan kockázatosnak látják Magyarországot a kamatok alapján, mint néhány hónappal ezelőtt. A bizalomerősödés forintokban mérhető hasznot hozott a családoknak is. Az elmúlt 100 nap alatt a forint jelentősen erősödött, így több mint 400 milliárd forinttal csökkent a magyar családok hitelállománya, vagyis ennyivel kevesebb teher hárul rájuk.
• A válságkezelő kormány céljait és eredményeit a világ is elismeri. Az Európai Unió támogatásáról biztosította a magyar válságkezelő programot, és üdvözli annak eredményeit. Egyik legfontosabb kereskedelmi partnerünk, Németország szerint a most elindított reformfolyamatok olyan feltételeket teremtenek, amelyek révén a magyar gazdaság ismét növekedési pályára állhat. A Nemzetközi Valutaalap szerint a magyar program teljesítménye a legjobb az egész térségben, több befolyásos pénzügyi elemzőközpont előrejelzése szerint pedig Magyarország költségvetési „világbajnok” lehet, ha képes végigmenni azon az úton, amelyen az elmúlt 100 napban elindult.

Nincs megállás

A válságkezelő kormány fennállásának 100. napján nem ünnepel, pusztán elszámol a polgároknak az eddig elvégzett munkájáról.

100 nappal ezelőtt nagyon komoly bajban volt az ország. A legnagyobb veszélyt a polgárok jelentős áldozatvállalásának köszönhetően mára sikerült elhárítani. Ha az elmúlt 100 napban hozott intézkedések elmaradtak volna, akkor ma 400 forintos euróval, sok százmilliárddal megnőtt államháztartási hiánnyal, összeroppant költségvetéssel és az állami működés megbénulásával kellene szembenézni.

A rendkívül nehéz körülmények között meghozott kemény, de szükséges döntések mindegyike azt a célt szolgálta, hogy ha kellemetlenségek árán is, de elkerüljük az elviselhetetlent. Rövid távon a válság elhárítása volt a feladat, hosszú távon pedig az ország megerősítése: hogy megelőzzük az újabb válságot.

Az elmúlt 100 napban meghozott döntések majd’ mindegyike kihat az ország következő 10-20 évére is. Magyarország alapvető érdeke ezért, hogy kitartson a már meghozott intézkedések mellett, és folytassa a megkezdett utat. A válságkezelő kormány ezért az elkövetkező hetekben-hónapokban is határozott lépésekkel halad tovább: jelentős átalakításokat és költségcsökkentést hajt végre az önkormányzati rendszerben, a közösségi közlekedésben. Az eddigieknél több és nagyobb lépést tesz a bürokrácia visszaszorítása és az állami intézmények hatékonyabb működése érdekében is.

Az eddig meghozott és most tervezett intézkedéseket még az ősz folyamán szigorú, feszes és felelős költségvetésbe foglalja a kormány – ez a feltétele és egyben garanciája annak, hogy az ország eddigi erőfeszítéseinek hosszú távon is érezhető eredménye és haszna legyen.

(Kormányszóvivői Iroda)