Szűcs Erika szociális és a munkaügyi miniszter a kormányszóvivői tájékoztatón elmondta: a cél, hogy aki munkaképes, de rendszeres szociális segélyen él, legálisan munkát találjon és vállaljon, továbbá a segély folyósításának feltételévé válik a jövőben az általános iskola kötelező elvégzése, illetve szakképzési programokon való megjelenés. Hozzátette: a program célja, hogy a munkaképes korúak ismét megjelenjenek a munkaerőpiacon, mert a mai szociális gyakorlat nem a munka világa felé "tereli" az embereket.
Szűcs Erika elmondta: a dolgozni képes emberek közfoglalkoztatási támogatásban részesülnek, számukra az önkormányzat és a kistérségi társulások foglalkoztatási lehetőséget biztosítanak, de a kormányzat a vállalkozásokra is számít. Ugyanis azok a vállalkozások, amelyek közfoglalkoztatotti státuszú embereknek biztosítanak munkalehetőséget, három évig járulékmentességet élveznek, azok a kis- és középvállalkozások, amelyek a meglévő létszámon felül foglalkoztatnak ebbe a kategóriába esőket, azok egy évig kapnak járulékcsökkentést.
- A munkakínálat elsődleges "bázisa" az önkormányzatok lesznek, amelyeknek a jövőben kedvezőbb feltételeket teremtenek a feladat ellátására - monta a tárcavezető. A közfoglalkoztatás után fizetett munkabérek járulékait a jövőben a Munkaerőpiaci Alapból fedezik majd. Szintén az alapot terhelik a foglalkoztatás-egészségügyi vizsgálatok költségei és az adminisztrációs kiadásokat is az alapból finanszírozzák.
A program kiköti azt, hogy a 35 év alattiaknak - a segélyezés folyósításáért - kötelező elvégezni a nyolc általánost, továbbá akiknek nincs szakképesítése, annak megszerzésére is ösztönöznek.
Az állami foglalkoztatási szolgálat és az önkormányzatok között információs adatbázis épül ki, így napra készen lehet tudni, éppen hányan várnak munkára és milyen típusú elfoglaltságra lenne szükség.
Amennyiben a közfoglalkoztatott nem működik együtt az önkormányzattal és a szolgálattal, első körben figyelmezteti, másodszorra három hónapra felfüggesztik a támogatást, a legvégső esetben pedig kizárják a programból.
A közfoglalkoztatotti támogatásban részesülők, ha éppen nincs számukra megfelelő munka, rendelkezésre állási támogatást kapnak.
A rendszeres szociális segély megállapításának rendszere nem változna, így az továbbra is a család összetételétől és jövedelmétől függ, a közfoglalkoztatotti támogatás havi összege viszont fix lenne, ez az öregségi nyugdíjminimum, vagyis 28.500 forint. A munkával töltött napokra munkabér jár, amelyet a minimálbérre vonatkozó szabályok vonatkoznak.
A tárcavezető elmondta: 200 ezren élnek rendszeres szociális segélyből és valószínűleg 100 ezren továbbra is ezt az ellátást kapják a jövőben. A fennmaradó százezer emberből 62 ezren tudnak dolgozni egy éven át napi hat órában, továbbá a versenyszféra 7-8 ezer embernek ad munkát. Képzésben mintegy 15-20 ezren vesznek majd részt.
A jövőre induló programra 51 milliárd forint áll rendelkezésre.
A tárcavezető hangsúlyozta: a létfenntartás támogatása továbbra is alkotmányos jog, és ezt a kötelezettségét a kormány a jövőben is teljesíti.
Egy kérdés kapcsán - miszerint mit tervez a minisztérium a pénzügyi válság miatt utcára került emberek segítésére - Szűcs Erika közölte: a gazdasági tárcával közösen dolgoznak ezen a kérdésen, a pénzügyi alapok átcsoportosításával próbálják a munkahelyeket megerősíteni, de nyomatékosította, a munkaügyi tárca pár tízezres munkanélküliségre számít Magyarországon a pénzügyi válság nyomán.
Megkezdi működését a magyar nagykövetség Grúziában
- Kedden kezdi meg működését a magyar nagykövetség Grúzia fővárosában, Tbilisziben; a képviselet vezetője Sági Gábor lesz - jelentette be a kormányszóvivő hétfőn, Budapesten.
- A nagykövetséget a magyar és a bolgár kormány közösen kívánja üzemeltetni, amely Bulgáriával is szorosabb együttműködést kínál - tette hozzá Budai Bernadett. A dél-kaukázusi térségben eddig nem volt képviselete Magyarországnak, ezért is fontos e külképviselet megnyitása - mondta. Hozzátette: az eredeti tervek szerint Azerbajdzsánban, Bakuban működött volna nagykövetség, de a dél-oszét konfliktus miatt a kormány megváltoztatta korábbi tervét.
- Magyarország ezzel is ki akarja fejezni Grúzia független, szuverén és demokratikus jogállami működését biztosítani szükséges - fogalmazott a kormányszóvivő, hozzátéve: az állandó jelenlét a két ország kapcsolatát tovább erősíti, és Magyarország hatékonyabban tud segíteni a térség stabilitásának megteremtésében és az euroatlanti integrációs törekvésekben is.
Sági Gábor korábbi kenyai nagykövet jelölését a tbiliszi posztra szeptemberben az Országgyűlés külügyi, valamint európai ügyek bizottsága egyhangúlag támogatta. A diplomata korábban a Külügyminisztérium biztonsági osztályának vezetője volt, Kenya előtt Ausztráliában volt főkonzul.
(MTI)