Vállalták, hogy ebben a szellemben lépéseket tesznek "minden politikai és jogi eszközzel" a jelenség ellen, s kezdeményezik e jogi eszközök erősítését is. Alkalmazni fogják a már létező összes törvényes eszközt annak érdekében, hogy saját állampolgáraikat megakadályozzák a gyűlölködés, intolerancia és hátrányos megkülönböztetés terjesztésében. A felek az egyes ügyekben információcserét és együttműködést kérhetnek egymástól.
A nemzeti kisebbségekről szólva a nyilatkozat leszögezi, hogy ezek természetes kapcsot képeznek a két ország között, és hozzájárulnak az együttműködés erősítéséhez. Egyetértenek abban, hogy az oktatás elősegíti az etnikai és kulturális azonosság megőrzését is, és ezért "mindkét fél támogatja a legjobb minőségű tananyag használatát a kisebbség oktatásában, a tartalmat és a nyelvet egyaránt tekintve".
Gyurcsány Ferenc és Robert Fico "meggyőződését fejezte ki, hogy mindkét ország állampolgárai őszintén azt kívánják, hogy a jószomszédság légkörében élhessenek". Megerősítették eltökéltségüket, hogy teljesítik és továbbfejlesztik a "Közös múlt, közös jövő - a közös projektek fényében" című, 2007 júniusában, Pozsonyban aláírt egyezményt - hangzik az angolul, a találkozó munkanyelvén kiadott közös nyilatkozat.
Nem kielégítő Fico válasza a Dunaszerdahelyen történtekről
Magyarországot nem elégíti ki Robert Fico válasza a Dunaszerdahelyen történtekkel kapcsolatban, és továbbra is úgy gondolja, egyelőre nincs bizonyíték arra, hogy a rendőrségi fellépés jogszerű és arányos volt a november 1-jei futballmérkőzésen.
Erről Gyurcsány Ferenc beszélt a magyar-szlovák kormányfői találkozó után tartott közös sajtótájékoztatón Révkomáromban (Komarno). Mint fogalmazott: csalódást keltő, hogy a vizsgálati eredményt még mindig nem kapta meg Magyarország, annak ellenére, hogy ezt többször kérte.
Arra a kérdésére, hogy a Dunaszerdahelyen történtek ügyében lép-e a továbbiakban a magyar kormány, a miniszterelnök úgy válaszolt: ezen még gondolkodniuk kell.
A kormányfő hat javaslatot tett Ficónak. Kezdeményezte, hogy mindkét kormány vállaljon garanciát arra: a kisebbségi oktatás és kultúra intézményeit megkülönböztetett figyelemmel segíti és támogatja. Ennek részeként a szokásosnál és átlagosnál több támogatást juttat nekik, és igényeiket pozitív megkülönböztetésben részesíti. Gyurcsány leszögezte: Magyarország ezt kész vállalni.
Azt is javasolta, hogy a kisebbségi oktatási intézmények szabadon használhassák a másik országban kiadott tankönyveket.
Indítványozta, hogy a két ország politikusai fogadjanak el egy nemzeti-nemzetiségi magatartáskódexet, és állítsanak fel úgynevezett becsületbíróságot. A kormányfő szerint a felmerülő nemzeti, nemzetiségi sérelmeket közös vizsgálattal tisztázhatnák.
A miniszterelnök azt is kérte a Szlovák Nemzeti Tanácstól, hogy fontolja meg nemzeti és kisebbségi országgyűlési biztos megválasztását, és függessze fel, majd a vonja vissza a magyar nemzeti jelképek használatát korlátozó rendelkezést.
Gyurcsány Ferenc hangsúlyozta: kalákában könnyebb úgy házat építeni, ha nincs veszekedés.
A miniszterelnök kijelentette: világossá szeretné tenni, hogy Magyarország elfogadja, és tiszteletben tartja Szlovákia függetlenségét, továbbá természetesnek tekinti, hogy magyarok és szlovákok büszkék a kultúrájukra, illetve őrizni akarják hagyományaikat.
Miután Fico a sajtótájékoztatón is megengedhetetlennek nevezte, hogy magyar fasiszták menjenek át Szlovákiába, Gyurcsány leszögezte: Európában a XX. században nincs fasiszta-veszély, viszont megjelenik a türelmetlenség, a nacionalizmus, és soviniszta bezárkózás.
A magyar kormányfő megjegyezte: a Magyar Gárda súlyosan sérti az európai normákat, a békés egymás mellett élés szabályait, de helyes az, hogy nem utasíthatja a belügyminisztert egy szervezet betiltására, mert erről bíróságnak kell döntenie. Hozzátette ugyanakkor: azt ő sem bánná, ha a bíróság gyorsabban döntene.
Fico szavaira reagálva, miszerint Szlovákiában gyorsabbak a szélsőségekkel kapcsolatos hatósági eljárások, a kormányfő annyit jegyzett meg, hogy örülne annak, ha azt is kiderülne, mi történt a Malina Hedvig-ügyben.
Mint mondta, sokra tartja szlovák partnere küzdelmét a fasiszta csoportok ellen, de szerinte akkor is így kellene viselkednie, ha saját koalíciós partnere ellen kell fellépni. Nem mindegy, hogy a nacionalista szélsőségesek a társadalom, a politika peremén, vagy pedig a kormányban vannak.
- Az előbbit megtaláljuk mindenhol, utóbbi viszont nem általános jelenség Európában - vélekedett.
- Magyarországon sokunknak az a véleménye, hogy a szlovák politika eljegyezte magát a nacionalizmussal - szögezte le Gyurcsány Ferenc.
A továbbiakban abszurdnak nevezte, hogy kormányfői szinten kell egyeztetni olyan dolgokról, mint például a szlovákiai magyar helységnevek használata.
- Öntudatos és büszke magyarok vagyunk, de ez nem áll ellentétben a szlovák polgárok hasonló büszkeségével és öntudatával - hangoztatta.
Kérdésre válaszolva Gyurcsány azt mondta, lát lehetőséget és esélyt a két ország kapcsolatainak javítására, de szerinte "legalább annyit tegyen meg mindenki otthon, amennyit kér a másiktól". Ez nem a pozíció feladása, nem gyengeség - közölte.
Újabb kérdésre válaszolva beszélt arról: személyes felelősségét abban látja, hogy nem sikerült teljesen kiszorítani a közéletből a radikális és nacionalista csoportokat, Magyarország felelőssége pedig az, hogy vannak, akik nem tisztelik Szlovákia indokolt érzékenységét és igényét arra, hogy nemzeti érzelmei, identitása sérthetetlen, illetve elismerést érdemel.
- Ezekkel az emberekkel és csoportokkal súlyos vitáim vannak, ebben a vitában, de csak ebben, Szlovákia oldalán állok - fűzte hozzá.
Robert Fico nem válaszolt az ugyanerre vonatkozó kérdésre.
Gyurcsány azt javasolta Ficónak, hogy 2009 első félévében találkozzanak újra Budapesten. A magyar miniszterelnök ezt a közös sajtótájékoztató végén jelentette be, miközben kezet fogott a szlovák kormányfővel.
(MTI)
