Válságkezelő kormány

Válságkalauz főoldal

Válságkezelő kormány lépései

A válságkezelő kormány megalakulása után még az első héten elfogadta a válságkezelő programot. A Válságkezelés és Bizalomerősítés programja négy pilléren nyugszik:

• I. rövid távú válságkezelés,
• II. a költségvetési egyensúly hosszú távú javítása,
• III. a növekedés fenntartható ösztönzése,
• IV. a bizalom tartós helyreállítása.

I. Rövid távú válságkezelés

A kormány egy éves mandátumának fő célja a kedvezőtlen gazdasági folyamatok megfordítása, a válság rövidtávú, hatékony kezelése. Ennek a pillérnek három központi területe van.

Munkahelyek megőrzése

A válságkezelésben a munkahelyek megőrzése, teremtése, a foglalkoztatás ösztönzése szerepel az első helyen.

• Az állam megnövelt összegekkel támogatja a munkahelyek megőrzését. Hazai forrásból közel 17 milliárd forintos kerettel meghirdetett programokban a vállalkozások és a munkavállalók alprogramok keretében részesülhetnek támogatásban. Központi program segíti a jelentős (50 fő feletti) csoportos létszámcsökkentések megelőzését, foglalkoztatási szerkezetváltást.
• Uniós forrásból finanszírozott munkaerő-piaci programok központi eleme a képzés és a képzés idejére nyújtható keresetpótló juttatás, valamint a munkáltatói bértámogatás. Ebből a forrásból további munkahelymegtartó pályázatok (4 nap munka, 1 nap képzés) indulnak 30 milliárd forint értékben. Több mint 20 milliárd forintnyi uniós forrás kerül átcsoportosításra a munkanélkülivé válók újbóli elhelyezkedésének segítésére.
• A kormány által bevezetett és tervezett adócsökkentés is a munkahelyek megőrzését és újak teremtését szolgálja, akárcsak az Út a munkához program intenzív folytatása.
• Vállalkozásokon keresztül segíti a munkahelyek teremtését, hogy a kormány javaslatára az Országgyűlés ellenszavazat nélkül elfogadta a rendezett munkaügyi kapcsolatokról szóló törvénymódosítást, így a jövőben csak a súlyosabb szabálytalanságot elkövető munkáltatókat zárják ki az uniós és hazai támogatási, valamint a közbeszerzési eljárásokból.
• Rugalmasabbá válnak a munkaidőre vonatkozó szabályok.
• Az áprilisban lezárult 2009-es távmunka-pályázat több mint 450 millió forintból 700 új távmunkahely kialakításához járult hozzá.
• Az „Út a munkához” program keretében a kormány a rendelkezésre állási támogatásban részesülőknek és a regisztrált álláskeresőknek nyári mezőgazdasági munkában való részvételre biztosít lehetőséget.

Kis- és középvállalkozások finanszírozását segítő programok

• A válságkezelést, az újbóli növekedés megalapozását, a munkahelyek és a vállalkozások védelmét szolgálják az uniós források is, a pályázati pénzek átcsoportosítása, az 1400 milliárd forintos munkahelyvédő és vállalkozáserősítő csomag, az 1800 milliárd forintos beruházásélénkítő program. A már elérhető konstrukciókon keresztül több mint 560 milliárd forint áll a magyarországi munkahelyek 65-70%-át adó vállalkozások rendelkezésére.
• Az uniós források felhasználása terén is tovább könnyítésekre kerül sor, folytatódik az előző kormány által megemelt előlegek kifizetését, az építőipari projektek végrehajtásának elősegítése érdekében monitoringrendszer kerül bevezetésre, csökken a pályázatok elbírálási ideje az adminisztráció csökkentése és az automatikus pályázatok bevezetése révén, felgyorsulnak az elbírálási idők, az árfolyammozgásokra tekintettel korrekciós mechanizmus kerül kidolgozásra.
• A kormány a kis- és középvállalkozások helyzetének javítására az uniós pályázatok nyerteseinek kompenzációt biztosít, mellyel csökkenthetik a kiemelkedően magas euró árfolyamból származó veszteségekre. Az euróövezeten kívül egyedülálló eljárás segíthet abban, hogy eredeti határidőre és eredeti tartalommal valósuljanak meg az elképzelések, így például a magyar sikertörténetnek számító vidéki közlekedésfejlesztési nagyprojektek tervek szerinti megvalósulását. A május 13-án született kormánydöntés értelmében a projektgazdáknak pótköltségvetést kell benyújtaniuk az árfolyamveszteségek csökkentésére.
• A kormány tovább bővíti a Magyar fejlesztési Bank tevékenységét, hogy részt vehessen a gazdálkodó szervezetek és az önkormányzatok egy évnél hosszabb lejáratú forgóeszköz-hitel és kölcsönök finanszírozásában, és ezekhez készfizető kezességet vagy bankgaranciát vállaljon.
• A kormány az adminisztrációs terhek csökkentésével is segíti a beruházások megvalósulását. 30 jogszabályt érintő 2008. őszi I., majd a most májusban hozott II. gyorsító csomagjának köszönhetően érdemben felgyorsul a magyarországi építési beruházások végrehajtása. Kevesebb engedélyt kell beszerezni, könnyebb az adminisztráció, és gyorsabbá válik a kivitelezés folyamata is. Az Európai Unió irányelvével összhangban megvalósul az egyablakos rendszer.A gyorsító csomag része a Biztos kéz program jövő évi elindítása is, amely az építtetői fedezetkezelő jogintézményének bevezetésével a garanciák megteremtését, a kockázatok csökkentését, a lánctartozások fékezését célozza.

A pénzügyi rendszer stabilitásának megerősítése

A pénzügyi rendszer stabilitásának megerősítése nélkül nincs stabil gazdaság, és nem érezheti magát biztonságban a lakosság sem. Ennek érdekében – a korábban már megtett intézkedéseken túl – a kormány további lépéseket tesz.

• A kormány folyamatosan egyeztet a nemzetközi intézményekkel 2008 novemberében létrejött hitelmegállapodásról.
• Az új kormány haladéktalanul tárgyalásokat kezd a hazai bankokkal, hogy a gazdasági válság hatására kötött devizahitelesek terheiről szóló megállapodásokban foglaltakat általános érvényű szabályozássá tegyék.
• Készfizető kezességet biztosít az állam az állásukat elvesztő lakáshiteleseknek. Az Országgyűlés elfogadta a lakáscélú kölcsönökre vonatkozó készfizető kezességről szóló törvényt, amely az Európai Bizottság jóváhagyást követően léphet hatályba.
• Fontos lépésnek tekinthető a bérlakás program kialakítása késedelmes és felmondásra került hitelek adósainak helyzetének (átmeneti) rendezésére.
• Módosításra kerülnek a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét érintő egyes törvények. Részletesebb szabályozás kerül bevezetésre a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások egyoldalú szerződésmódosításával kapcsolatban. Áttekintésre kerülnek az ügyfeleket védő fogyasztóvédelmi szabályok, hogy erősödjenek a jogérvényesítési lehetőségeik, erősítve a PSZÁF jogkörét. Fontos lépés az eddig kevéssé ellenőrizhető ügynöki hálózatok hitelközvetítői tevékenységének szabályozása.  
• Kidolgozásra kerül a korai válságkezelő rendszer. A hazai szabályozás hiányosságainak pótlásával meg kell előzni azt, hogy egy nagy hitelintézet bukása ne okozzon komoly zavarokat a magyar pénzügyi rendszerben.

II. A költségvetési egyensúly hosszú távú javítása

A válságkezelő kormány költségvetési egyensúly megőrzése érdekében meghozott lépései révén, a nehéz, de szükséges áldozatvállalásoknak köszönhetően a magyar költségvetés helyzete stabil. A kormány három területen hozott és tervez további kiadáscsökkentő intézkedéseket:

Közszféra

• Az állam magán kezdte a takarékoskodást az állami vezetők bérének csökkentésével, ennek keretében a kormány első ülésén határozott a miniszterek fizetésének 15 százalékos csökkentéséről, az állami vezetők jubileumi jutalmának felfüggesztéséről, a napidíjak megfelezéséről, a szabadságmegváltásának kizárásáról.  Továbbá a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács 50 százalékkal csökkenti az állami tulajdonú vállalatok igazgatótanácsainak és felügyelő bizottságainak költségét, így a létszámot is. Emellett az újonnan kinevezett vezetők havi bruttó fizetése nem haladhatja meg a 2 millió forintot. A már munkaviszonyban lévő vezetőkhöz pedig, akiknek a havi bruttó fizetése ezen felül van, azzal a kéréssel fordultak, hogy fizetésük havi bruttó 2 millió forint feletti részét jótékony célra ajánlják fel.
• Döntés született arról is, hogy a külföldi napidíjak összege a felére csökkenjen, az ezt lehetővé tevő külügyminiszteri rendelet a május 6-i közlönyben hirdették ki.
• A kormány arról is döntést hozott, hogy az államtitkárok illetményét a miniszterelnök nem téríti el. Ez a döntés az új kormány államtitkárainak kinevezésében már érvényesült is.
• A közszférában dolgozók béreire fordítható kifizetések a következő évben nem növekedhetnek, de helyben képződő forrásokból, belső átcsoportosításokkal lehetséges a keresetek növelése. Megszűnik a közszférában alkalmazottak 13. havi bére. A kormány újratárgyalja a 2009.második félévi keresetkiegészítést a szakszervezetekkel.
• A kormány integrációra ösztönző támogatási rendszer kialakításával tervezi az önkormányzati támogatások csökkentését a hatékonyság növelésével párhuzamosan.

Nyugdíjrendszer

A válságkezelő kormány által benyújtott és az országgyűlés által elfogadott nyugdíjváltoztatások hosszú távra garantálják az idősek biztonságát.

• 2012-től évente hat hónappal emelkedik a nyugdíjkorhatár, felgyorsítva a nyugdíjkorhatár 65 évre növelését, mert meg kell őrizni a nyugdíjrendszer hosszú távú biztonságát. A módosítás először az 1952-ben születetteket érinti. Ugyanakkor azok az 1950-ben született férfiak és 1952-ben, vagy 1953-ban született nők, akik betöltötték a 60., illetve 59. életévüket, és 40 éves szolgálati idővel rendelkeznek, előrehozott nyugdíjat kaphatnak.
• 2009. július 1-jétől megszűnik a 13. havi nyugdíj, hogy mindenkinek legyen nyugdíja. A 13. havi nyugdíj helyett a gazdasági növekedés üteméhez igazodó nyugdíjprémium került bevezetésre. Ennek az összege csak akkor éri el a mai 13. havi nyugdíjnak megfelelő összeget - 80 ezer forintot - ha a gazdasági növekedés eléri a 7,5 százalékot. Nyugdíjprémiumot akkor fizetne a kormány leghamarabb, ha a bruttó hazai termék növekedése meghaladja a 3,5 százalékot, ekkor az összege maximum 20 ezer forint lehet.
  
  

• Változnak a nyugdíjindexálás, vagyis az évenkénti nyugdíjemelés szabályai is: ha a GDP-növekedés 3 százalék alatt marad, a fogyasztói áremelkedés mértékében nőnek a nyugdíjak. Ha efölötti a GDP-növekedés, akkor a növekedés mértékétől függő a nyugdíjemelésben az infláció és a nettó átlagkereset-növekedés aránya. Ha 3 és 4 százalék között van a GDP-növekedés, a nyugdíjemelésben 80-20 százalék lesz az infláció és a nettó átlagkereset-növekedés aránya, 4 és 5 százalék között pedig ez az arány 60-40 százalék lesz. Ha a GDP-növekedés eléri az 5 százalékot, akkor érheti el ismét az 50-50 százalékot a nettó átlagkereset-infláció aránya.
• A 2009. évi nyugdíjkorrekció átütemezésre került 2010. január 1-re, míg a 2010. évi csökkentett nyugdíjkorrekció elhagyásra kerül.
• A kormány benyújtotta az Országgyűlésnek azt a törvényjavaslatot, amely lehetővé tenné, hogy azok, akik 2009. január 1-jén elmúltak 52 évesek (vagyis 1957 előtt születtek) és önkéntes döntésük alapján léptek be egy magánpénztárba, ebben az évben, 2009. december 31-ig, utolsó alkalomként még visszaléphessenek a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe. A tervek szerint a parlament még a nyári ülésszak előtt, azaz legkésőbb 2009. június 29-ig szavaz a törvényjavaslatról.

Szociális-jóléti rendszer

• A családtámogatási rendszer átalakításának a célja, hogy a családok ne csak ma, de holnap is részesüljenek a támogatásokból, és növekedjen a nők munkaerőpiaci aktivitása, azaz otthon maradó nők időben visszatérjenek a munkaerőpiacra. Két évig nem emelkedik a családi pótlék összege. A gyermektámogatási időszak maximum két évig tart. A jövőben a terhességi gyermekágyi segély és a gyermekgondozási díj megszerzéséhez szükséges 180 nap előzetes biztosítási idő 365 napra emelkedik. A gyermekgondozási díj legfeljebb olyan időtartamban vehető majd igénybe, mint amennyit a szülő biztosításban töltött, de továbbra is legfeljebb a gyermek kétéves koráig járhat. Ezzel párhuzamosan minden korábbinál kiterjedtebbé válik a bölcsődehálózat. A családi pótlékra való jogosultság korhatára 23-ról 20 évre csökken, összege 2009-2010-ben nem emelkedik.
• Azért, hogy más szociális juttatásokra továbbra is jusson biztos forrás, 70%-ról 60%-ra, 10 százalékponttal csökken a táppénz aránya. Ezen felül a kormány először csökkenti, majd fokozatosan kivezeti a gáz- és távhőár-kompenzációt.

III. A növekedés fenntartható ösztönzése

A válságkezelő program jelentős része azt a célt szolgálja, hogy a magyar gazdaságot tartós növekedési pályára állítsa. Ehhez az alábbi területeken avatkozunk be:

Az adórendszer foglalkoztatást ösztönző átalakítása

• A tisztességgel végzett és tisztességgel megfizetett munka van a gazdaságfejlesztés középpontjában és a válságkezelés fókuszában. Olyan adóátrendezést hajt végre a kormány, amelynek hatására a legalacsonyabb keresetűek munkahelyei megmaradhatnak, és minél előbb újak jöhetnek létre. Az idei adóátrendezésnek és a jövő évi adócsökkentésnek köszönhetően 10 munkavállalóból 9 a legalacsonyabb adókulcs szerint adózik jövőre, és az átlagkereset környékén ez évente egy-másfél havi bérrel jelent többet. A foglalkoztatás terheinek csökkentésével, a munkaadói járulék 5 százalékos mérséklésével pedig a vállalkozások nagyobb eséllyel tudják megőrizni a meglévő munkahelyeket és tudnak újakat teremteni.
• A munka terheinek csökkentéséhez elő is kell teremteni a forrásokat. Ezért nőnek a fogyasztás – jövedéki adók és áfa – terhei, ezért szűkülnek vagy megszűnnek és teherviselés alá kerülnek a kedvezmények, és ezért kell a vagyonuk után nagyobb adót fizetnie a módosabbaknak.
• Emellett az átrendezésekkel jelentősen egyszerűsödik az adózás, kevesebb adminisztrációra lesz szükség, megkönnyítve a cégek életét. Az egyszerűsítés jegyében megszűnnek az úgynevezett kisadók, mint a kulturális járulék vagy a munkaadói és munkavállalói járulék, ahogy a tételes EHO és a különadó is.
• Az adókikerülés visszaszorítása érdekében nagyon határozott lépéseket tesz a kormány. A különböző offshore cégeken keresztül adóparadicsomokba menekített pénzeket és vagyont bevonásra kerül a társasági és személyi jövedelemadó alapba. A kedvezmények és mentességek szűkülésével, több juttatás teherviselés alá bevonásával jelentősen fehéredik a gazdaság.
  
  

  2009: A 2009-es adóváltozásokat érintő javaslatokról április 26-án döntött a kormány, a benyújtott módosító indítványokat május 4-i ülésén támogatta az Országgyűlés. Május 11-én került sor az adótörvények zárószavazására. Várhatóan 2009. július 1. lépnek életbe a módosítások, visszamenőleges hatállyal.

        Tételes változások

• 5%-os munkáltatói járulékcsökkentés a minimálbér kétszereséig
• Az alsó a személyi jövedelemadó sávhatár kitolása 1,7 millióról 1,9 millió forintig
• ÁFA mértékének 25%-ra emelése
• Kedvezményes, 18%-os ÁFA-kulcs létrehozása, mely alá az alapvető élelmiszerek (tej, tejtermékek, pékárúk) és a távhő tartozik.
• Jövedéki adó emelése átlagosan 5-6%-kal
• Táppénz 10 százalékpontos csökkentése (70%-ról 60%-ra)
• A 13. havi juttatás megszűntetése a közszférában
  
  A 2009-es adóváltozások parlamenti elfogadásával 2010-től a családi pótlék adóterhet nem viselő járandósággá válik, amit adóbevalláskor hozzá kell számolni az összes jövedelemhez, de a rá eső adót nem kell megfizetni.

 2010: A kormány május 20-án döntött a 2010-es évre vonatkozó adócsökkentő csomagról, amelyekkel az elmúlt húsz év legnagyobb adócsökkentésére tesz javaslatot.

         Személyi jövedelemadó

• 2010-től a személyi jövedelemadó felső sávhatára 5 millió forintra nő, ezáltal az adózók több mint 90%-a az alsó kulcs szerint fog adózni.
• Az adókulcsok a jelenlegi 18 és 36%-ról 17 és 32%-ra módosulnak. A szolidaritási elv érvényesítése megköveteli a magánszemélyek különadójának megtartását, ami az adórendszer egyszerűsítése érdekében – átmeneti időre – a személyi jövedelemadó felső kulcsába épül.
• A 2010. évtől az SZJA-adóalapot az adókötelezettség alá eső bruttó jövedelmek, valamint az utánuk megállapított munkáltatói járulékok képezik.

         Adókedvezmények – egyszerűsödik az adórendszer, nő az adójóváírás határa

• Az adójóváírás határa a jelenlegi 1.250.000 forinttól 3.188.000 forintra nő.
• Az előző években megkezdett, az adórendszert egyszerűsítő lépések folytatásaként 2010-től az SZJA adókedvezmények a családi kedvezmény, a fogyatékosok kedvezménye és a hosszú távú megtakarításokhoz kapcsolódó adókiutalás kivételével megszűnnek.

         A foglalkoztatás ösztönzése a munkára rakódó terhek csökkentése

• 2010. január 1-jétől az 5 százalékpontos járulékcsökkentés – amely 2009. július 1-jétől a minimálbér kétszereséig kerül bevezetésre – kiterjed majd minden jövedelemre.
• A tételes eho megszűnik, amely elsősorban a kkv-kat hozza előnyösebb helyzetbe.

         Adókikerülés visszaszorítása

• A 2010-es adócsomagban az adókötelezettség kiterjed majd az adóparadicsomokba menekített, illetve ott megtermelt jövedelmekre is, mind a magánszemélyek, mind a társaságok vonatkozásában.
• Az adócsomag javaslatot tesz a 30 százalékos forrásadó bevezetésére az olyan országokba történő kamat, jogdíj és szolgáltatási díj kifizetésekre vonatkozóan, amelyekkel Magyarországnak nincs a kettős adóztatás elkerülésére kötött egyezménye.
• 2009. december 31-ével megszűnne az amnesztia, vagyis csak eddig az időpontig lehetne kedvezményes, 10 százalékos adózással hazahozni a külföldre vitt vagyont.

        Társasági adó

• A tőkére rakódó terhek enyhítése és az egységes társasági jövedelemadóztatás bevezetése érdekében szélesebb lesz a társasági adóalap. Megszűnnek bizonyos adóalap-kedvezmények. Továbbra is megmarad az 50 millió forint adóalapig, meghatározott feltételek teljesülése esetén érvényesülő 10%-os adókulcs.
• Megszűnik a vállalkozások különadója, az adókulcs viszont átmenetileg 19%-ra emelkedik.
• Emelkedik az EVA adókulcsa, 25-ről 30%-ra, amivel igazságosabbá válikazadórendszer, hiszen csökken a különbség az EVA hatálya alá tartozó adófizetők, és az EVA-n kívül esők adóterhei között.

         Jövedéki adó

• 2010. január 1-jével 7,2%-kal emelkedik a gázolaj, 9,7%-kal a cigaretta adója. Ezekre az Európai Uniós jogharmonizációs kötelezettség miatt van szükség. Emellett 10%-kal nő a benzin és szintén 10%-kal az alkoholtartalmú italok jövedéki adója.

         Vagyonadó

• A kormány 2010-től bevezeti a vagyonadót. A vagyonadó a 30 millió forintnál értékesebb ingatlanokra, a nagyértékű autókra, vízi- és légi közlekedési eszközökre is kiterjed. A 30 millió forintnál értékesebb ingatlanok esetébe 50 millió forintig 0,35 százalék adót kell fizetni, e felett pedig 0,5 százalékos adókulcsot vezet be a kormány 2010-ben.

Foglalkoztatottság növelése

• A munkaerő iránti kereslet növelését elsősorban a gazdaságpolitika tudja elősegíteni, többek között a foglalkoztatást terhelő munkáltatói költségek csökkentésével, és nem mellesleg rövidtávon kiemelkedő szerepe lehet ebben az uniós forrásból támogatott infrastrukturális beruházásoknak.
• A munkaerő-kínálat tekintetében elsősorban a nők és az idősebb korosztályok és a megváltozott munkaképességű emberek jelentenek olyan tartalékot, akiknek az aktivizálása megfelelő ösztönzők és támogató intézkedések mellett már középtávon a foglalkoztatás és az aktivitás növekedését eredményezheti. Ehhez a jóléti rendszer egyes elemeinek, nyugdíj- és családtámogatási rendszer átalakítása szükséges oly módon, hogy az ösztönözze és segítse a munkavállalást.
• A szociális segélyezési rendszer átalakításával, az „Út a munkához” programmal megkezdődött a szociális ellátórendszer munkára ösztönző átalakítása. A közfoglalkoztatás finanszírozására közel 50 milliárd Ft áll rendelkezésre, a szervezést központi program támogatja. A program keretében a rendelkezésre állási támogatásban részesülőknek és a regisztrált álláskeresőknek már idén nyári mezőgazdasági munkára is lesz lehetőségük.

Gazdasági versenyképesség erősítése

A kormány feladata, hogy előteremtse a vállalatok számára tartós és gyors növekedéshez szükséges körülményeket és feltételeket, azaz olyan üzleti környezetet alakítson ki, amely nem gátolja, hanem segíti a fejlődést a gazdaság egésze számára. Ennek elérése érdekében a válságkezelő program számos intézkedéscsoportot határozott meg, melyekben jelentős előrelépést kell elérni:

• Ágazati stratégiák kidolgozása (Járműipar, logisztika, gyógyszeripar, infokommunikációs technológia és a munkaigényes ágazatok közül az építőipar, turizmus és agrárium.)
• Beruházás- és exportösztönzés
• Adminisztrációs terhek csökkentése
• Gazdasági infrastruktúra fejlesztése

IV. A bizalom tartós helyreállítása

A magyar gazdaság és az állam működését akadályozó tényezők közül a bizalmatlanság a legnehezebben megragadható és kezelhető külső és belső probléma. A kormány kiemelt célnak tekinti az országgal és a kormányzati munkával kapcsolatos bizalom megszilárdítását, erősítését.

Magyarország nemzetközi megítélésének javítása

A válságkezelő kormány egyik első és legfontosabb feladatának az ország iránti bizalom újraépítését és megerősítését tekinti. Ebben máris jelentős eredményeket sikerült elérni: az Európai Bizottság első emberétől kezdve számos uniós és EU-tagállami vezető pozitívan és támogatóan nyilatkozott a válságkezelő kormány programjáról. Magyarország iránt kezd újból megerősödni a bizalom Európában és a világban. A nemzetközi megítélés javítása érdekében a kormány külgazdasági diplomáciai offenzívát is indít és a válságkezelő program hitelességét és eredményeit a tőkepiacok, befektetők számára nyilvánossá teszi.

Határozott fellépés a korrupcióval szemben

A kormány határozottan kíván fellépni a korrupció ellen, és a már megkezdett munka folytatásaként újabb korrupcióellenes intézkedéseket javasol: kialakításra kerülne egy közérdekvédelmi bejelentési rendszert, és újra kezdeményezi a pártfinanszírozás átalakítását. A válság a szolidaritás jegyében lemondást kér mindenkitől, a politikának is áldozatokat kell hoznia: tisztább viszonyokra, tisztességesebb elszámolásra van szükség a közéletben. 

A közrend és közbiztonság erősítése

A válságkezelő kormány programjának egyik markáns pillére a közbiztonság megerősítése. A kormány jogszabály változtatásokat nyújt be az országgyűlésnek, megerősíti a rendőrséget, szélesebb együttműködést szervez a közbiztonság érdekében. Több lényeges intézkedésről már döntés is született, így a kormány által elfogadott a parlamentnek benyújtott Büntető Törvénykönyvet módosító tervezetben szigorúbb fellépés szerepel a visszaesőkkel és a fegyveres elkövetőkkel szemben, nagyobb védelmet nyújtana a bűncselekmények áldozatainak és átalakulna a szankciórendszer. 2009. június 28-a után a 14 év alatti gyermekek is kaphatnak majd személyazonosító igazolványt. Újszülöttek esetén a szülő kérelmét a kórház továbbítja az anyakönyvvezetőnek, és a korábbi személyes ügyintézés helyett a szülőnek csupán annyi dolga marad, hogy a postai kézbesítés után átvegye gyermeke iratait. 2009. június 28-a után a kérelmezők ujjlenyomatát is tartalmazni fogják a biometrikus útlevelek. Ez a változtatás biztonságosabbá teszi az okmányok használatát és megnehezíti a személyes adatokkal való visszaélést. A kormány ugyancsak döntött a közbiztonság és a közrend védelmében, illetve fenntartásában közreműködő szervezetekre vonatkozó egyes törvények módosításáról is.