PÉLDÁK KORMÁNYZATI ÉS KÖZPONTI BANKI BEAVATKOZÁSOKRA AZ EURÓPAI BANKSZEKTORBAN
Az Európai Unió összehangolt intézkedései
Az EU elfogadta, hogy hitelgaranciával finanszírozza a pénzügyi szektort (továbbá a betétek után 50.000 Euróig vállal garanciát, és engedélyt ad a tagoknak, hogy ezt 100.000 euróig emeljék).
- a támogatás ideiglenes
- adófizetők kamatát védeni kell
- a részvénytulajdonosok vállalják a következményeit egy állami közbeavatkozásnak
- a kormány megváltoztathatja a menedzsmentet
- a menedzsment ne kapjon jogtalan nyereséget
- a kormánynak legyen ereje, hogy beavatkozzon a díjazásban
- a versenyt meg kell védeni állami segítő szabályokkal
- a negatív begyűrűzést el kell kerülni
További intézkedések:
- az európai központi bank 50 bázisponttal csökkentette a kamatokat
- szélesebb fedezeti szabályok
- külföldi deviza finanszírozás
- korlátlan likviditás garantálása
- mark-to-market kereskedés felfüggesztése
Németországban három független támogatási rendszer van a nem banki betétekre, a magánkölcsönökre és bankrendszer megmentésére. A német kormány a pénzügyi piaci stabilizációjáról szóló törvényt október 17-én fogadta el, amely bankközi garanciákat és tőkeszavatolást biztosít.
Elsőhelyi Tartozás Garancia (Senior Debt Guarantee): Igénybe vehetik a német bankok, biztosítótársaságok, és nyugdíjalapok. A mértéket tekintve 400 milliárd EUR-ig lehetséges az adósság értékpapírokra (20 milliárd el van különítve a potenciális veszteségek esetére). A program garantálja az olyan debt security-kat, melyek 2009. december 31-ig kerülnek kibocsátásra, legfeljebb 36 hónapos lejárati idővel. Az igénybevétel költsége a kockázathoz igazodik.
Tőkeinjekció: 70 milliárd EUR-ig terjedő méretben (ez kiterjeszthető 80 milliárdra) nyújt forrásokat, melyek hozzáférhetőek tőkeberuházásra (rekapitalizáció), vagy un. kockázatos pozíciók vásárlására. Ennek formája egy alap, ami részvényeket, csendes részvételt a társaságban, vagy más tőke-eszközöket vehet. Az alap vehet és/vagy lefedezhet kockázatos pozíciókat (értékpapírokat, derivatívákat, kölcsön kötelezettségeket), melyek 2008. október 13.-át megelőzően kerültek megvételre, vagy léptek bele. A támogatás feltétele szerint a törvény felhatalmazza a Szövetségi Pénzügyminisztériumot, hogy egy külön irányelvben határozza meg a támogatás feltételeit. A feltételek magukban foglalhatják a business mix-et, a fenntarthatóságát az üzleti modellnek, hitelezést a kis és közepes vállalkozók felé, meghatározott eljárások szerinti üzletmenetet, vezetői és munkavállalói javadalmazási feltételeket, osztalékfizetéssel kapcsolatos rendelkezéseket.
Szabályok az állami alap támogatásához kapcsolódóan: A menedzsment dönthet a tőkeemelésről, mely az állami alap forrásnyújtásához kapcsolódik részvényesi beleegyezés nélkül, az alaptőke 50%-nak mértékéig. Nincsen a jelenlegi részvényeseknek e papírokra jegyzési joga. A menedzsment határozhat a részvények tulajdonságait illetően: likvidációs vagy profitban való elsőbbség – de a részvények elvesztik e tulajdonságukat, ha később magánbefektetőnek eladják őket. A társaságban való csendes részvétel megvalósítható részvényesi beleegyezés nélkül is. Az általános adólevonási szabályok vonatkoznak az alapnak kifizetett kamatra. Tartalmaz még továbbá a szabályozás általános eltéréseket és lemondásokat a tőzsdei bevezetési szabályokhoz, nyilvános ajánlattételekhez stb. kapcsolódóan.
A Kincstár Pénzügyi Támogatási Programja (Treasury Financial Support Programme): Tőkeinjekció 50 milliárd angol font értékben a bankképes intézményeknek, melyből 37 milliárdot már kiosztottak (RBS 20 milliárd, HBOS/Lloyds 17 milliárd). Az igénybevétel feltételei: törzsrészvények és elsőbbségi részvények legyenek az átadott papírok. Az elsőbbségi részvények 12%-ot fizetnek, és nem lehet őket visszaváltani 5 évig. Továbbá nem lehet más papírokra osztalékot fizetni addig, amíg az elsőbbségi részvényeket nem fizették vissza. A feltételek közt szerepel, hogy a résztvevő intézményeknek fenn kell tartaniuk a hitelezést a 2007-es szinten, támogatást kell biztosítaniuk a jelzáloghitelüket fizetni szándékozó embereknek, nem adhatnak készpénz bonuszt a vezetőségi tagoknak 2008-ban, és a javadalmazást a hosszú távú értékteremtéshez kell kötniük.
A Kincstár új adósságokra vállalt garanciája (New debt guarantee): A résztvevő intézmények által a következő 6 hónapban kibocsátott adósságra vállalt garancia. Beletartoznak a CDs-ek, CPs-ek, fedezetlen kötvények, és egyéb kötelezvények (váltók).
Special Liquidity Scheme: 2008. áprilisában lett felállítva. Arra szolgál, hogy a bankok magas minőségű jelzálog-fedezetű és más értékpapírjaikat időlegesen becserélhessék az Egyesült Királyság Kincstárjegyeire. 2008 szeptemberében a program lefutási idejét meghosszabbították 2009. január 30-ig. 2008 októberében a kormány kiterjesztette a program költségvetését 200 milliárd font összegig.
Bankállamosítások: A Northern Rock bankot a Bank of England által nyújtott 55 milliárd fontos kölcsön és az állam által az összes megtakarításra adott garancia mentette meg. A bankot 2008 februárjában államosították, miután a Kormány nem talált megfelelő ajánlattevőt rá a magánszektorból. A 40 milliárd fontot érő legjobb jelzálogai egy privát offshore trösztben, a Granite-ben maradtak. Államosították továbbá a Bradford and Bingley-t. A kormány szerezte meg az ellenőrzést a társaság 50 milliárdos jelzálog és kölcsönállománya felett, míg a 20 milliárdos megtakarítási üzletág a spanyol Santanderé lesz 612 millió fontért.
25 milliárd fontos tőkeinjekció, amellyel eddig a következő intézményeknek segítette ki az állam: Abbey, Barclays, HBOS,HSBC Bank plc, Lloyds TSB, Nationwide Building Society, Royal Bank of Scotland, Standard Chartered
Szeptember 30-án a francia kormány 3 milliárd euró tőkét biztosított a Dexia banknak. Október 7-én a francia kormány megszervezte a Banques Populaires és a Caisse d’Epargne összeolvadását. A miniszterelnök 100%-os garanciát ajánlott a betétekre és kijelentette, hogy a francia állam nem engedi meg, hogy bármelyik francia bank fizetésképtelenné váljon. Október 17-én 320 milliárd eurós garanciát adott a banki adósságokra (beleértve a bankközi kölcsönzést) a kormány, melyek 2009 vége előtt vannak kibocsátva, és esedékességük 5 év vagy kevesebb. 40 milliárd eurós alap került továbbá létrehozásra, hogy bevásároljanak a legnagyobb francia bankok papírjaiból. Október 21-én a francia kormány 10.5 milliárd eurós tőkeinjekciót nyújtott a legnagyobb francia bankoknak, így a BNP-nek, a Credit Ag-nak, SocGen-nek, Credit Mutuel-nek, Caisse d’Epargne-nek, Banque Populaire-nek. Kölcsönként van strukturálva, nincsenek irányítási vagy osztalék-korlátozások. Franciaország 70 ezer euróig biztosít garanciát a betétekre, ez a garancia 20 ezer euróról lett felemelve.
Október 9-én az olasz kormány bejelentette, hogy garantálni fogja a betéteket további 103 ezer euróig még az FITD garancián túlmenően. Egy 20 milliárd eurós alap lesz felállítva, hogy támogassák a bajba jutott bankokat. Az olasz kormány lehet, hogy belép a bankok tőkéjébe elsőbbségi részvények formájában. Október 13-án az olasz parlament elfogadta a vészhelyzeti csomagot, hogy biztosítsa a betéteket, és stabilizálja a pénzügyi rendszert. Nem említettek konkrét összeget, de azt mondták, hogy a kormány annyi forrást fog rászánni, amennyi csak szükséges.
A Swiss National Bank felállított egy programot, mely a bajba jutott bankoknak nyújt segítséget, megengedve a svájci bankoknak, hogy átalakítsák a nem likvid kockázatos vagyonukat. Az SNB által adott hitel nyolc évre történik. Svájc szintén irányította, felügyelte a Credit Suisse 10 milliárd svájci frankos, és a UBS 6 milliárd eurós tőkeemelését. A betétekre vonatkozó garanciát eddig nem emelték meg.
Hollandia a betétekre 100 ezer euróig vállal garanciát, mely 30 ezer euróról lett felemelve. Október 3-án államosították az ABN-t és a Fortis bank és biztosítás üzletágát. Október 9-én a De Nederlandsche Bank speciális kölcsönt biztosított az egyes pénzügyi intézményeknek megfelelő fedezet ellenében, olyan hosszú időre, amennyire csak szükséges. Nem került felállításra előzetesen speciális alap, ugyanakkor 20 milliárd euró elkülönítésre került, mely azonnal hozzáférhető. Október 19-én 10 milliárd eurós tőkeinjekciót juttattak az ING csoportnak. Október 28-án jelentette az Aegon biztosítótársaság, hogy a holland kormány értékpapír vásárlás útján 3 milliárd eurós állami tőkeinjekcióban részesíti a vállalatot, ezzel javítva annak pénzügyi pozícióit.
Szeptember 30-án 6. 4 milliárd eurós összeggel megmentette a Dexia bankot a belga, a luxemburgi és a francia kormány. Október 3-án a belga és a luxemburgi kormány támogatást nyújt a BNP Paribas akvizíciójához, melynek során 14.5 milliárd euróért megszerezte a 75%-át a Fortis Bank Belgiumnak, 100%-át Fortis Belgian Insurance Operations-nak és 67%-át a Fortis Bank Luxembourg-nak. Belgium még nem növelte a betétekre adott garanciát.
Senior Debt Guarantee: A teljes méretét tekintve 1.5 trillió svéd korona. A lefedezett eszközökbe tartozik minden típusú elsőhelyi tartozás (senior dept), melynek lejárata minimum 3 hónap, maximum 5 év. A garancia a teljes időtartamra vonatkozik. A garancia 2009. április 30-ig tart (lehetséges a kiterjesztése 2009. december 31.-ig). Ennek díja a mai szint és a normális kibocsátási szint közötti átlag-díj.
Stabilitás alap/tőke injekciók: Ennek mérete 15 milliárd svéd korona. Formája egy alap, ami arra lett képezve, hogy kezeljen bármilyen esetleges jövőbeni fizetőképességi problémát bármely fontos svéd pénzintézetnél. A használt eszköz az állam számára kibocsátott elsőbbségi részvény. A díja a beavatkozásnak az, hogy kockázattal súlyozott speciális stabilitási díj lesz kivetve minden hitelintézetre, ha a körülmények megnyugodnak. Továbbá lehetséges államosítani a hitelintézeteket, a bónuszok, a vezetők javadalmazásának és végkielégítéseknek a korlátozása, nincs viszont osztalékkorlátozás, továbbá más állami befektetési forma is megfontolásra kerülhet.
Betétgarancia: 18 milliárd svéd korona értékű. A garanciát megemelték 250.000-ről 500.000 svéd koronára.
Korábbi beavatkozások: A Svéd Központi Bank megemelte a bankoknak nyújtott kölcsönzését 100 milliárd svéd koronára (10.3 milliárd EUR), a 60milliárd svéd koronás, eddig meghirdetetten felül, továbbá tervezi további, 6 hónapos kölcsönök aukcióját 100 milliárd svéd korona értékben.
Elsőként, szeptember 30-án garantálta a bankközi kölcsönöket, betéteket és fedezett kötvényeket. A teljes garancia 600 milliárd Euró, amely az ír GDP három és félszerese. A költségeket külön kalkulálják minden intézményre, ezek negyedévente fizetnek (ajánlás: a díj az éves profit 10%-a). Hat ír bank van lefedve a garanciával. Írország korlátozás nélküli garanciát nyújt a betétekre.
A spanyol kormány október 7-én felemelte a betétekre adott garanciát 100 ezer euróra. A kormány továbbá bejelentette, hogy felállít egy 30-50 milliárd euróig terjedő alapot, hogy részesedéseket vásároljanak spanyol pénzügyi intézményekből. Október 13-án a kormány 100 milliárd eurós garanciavállalást jelentett be az új banki adósságokra 2008-ban, és meg nem határozott mértékűt a 2009-ben kibocsátott adósságokra.
A Portugál kormány október 7-én megemelte a betétekre adott garanciát 50 ezer euróra az eddigi 25 ezer euróról. Október 12-én a portugál kormány 20 milliárd eurós garanciavállalást jelentett be a bankközi kölcsönzésre, hogy elősegítse a likviditást.
A betétekre nyújtott garancia Görögországban 20 ezer euróig terjed, jelenleg van egy törvénytervezet, mely a betétekre nyújtott garanciát 100 ezer euróra növelné. Továbbá kormányzati ígéret történt a korlátlan garanciavállalásra. A fogyasztóvédelmi törvényhozási javaslat szerint minimum 20 ezer eurós hátralék kellene a házak lefoglalásához, és megállítaná, hogy a bankok forrásokat foglaljanak le a fogyasztók számlájáról. Október 9-én előterjesztették azt a javaslatot a Parlamentnek, hogy megnöveljék a betéteken lévő garanciát 100 ezer euróra 2011 decemberéig.
Szeptember 29-én az izlandi kormány bejelentette a bajbajutott Glitnir Banki HF bank 75%-nak akvizícióját 600 millió euróért. Október 6-án az izlandi Pénzügyi Felügyeleti Hatóság felfüggesztette mind a 6 izlandi bank piaci kereskedését, mielőtt kinyitott a tőzsde. Az izlandi pénzügyminiszter közölte, hogy a kormány kész átvenni az irányítást az ország bankjai felett. Október 7-én csődgondnokság a Landsbanki és Glitnir felett. Továbbá 500 millió eurós hitel a Központi Banktól a Kaupthing Bank-nak. Október 9-én a Pénzügyi Felügyeleti Hatóság kijelölte a Kaupthing felszámoló bizottságát, a Sedlabanki pedig arra kényszerült, hogy felfüggessze az izlandi fizetőeszköz árfolyam-rögzítettségét. Izlandon nincs garancia a külföldi betétekre, a hazaiakra viszont korlátlan garancia van érvényben.
Dánia 12 milliárd eurós hitelkeretről kötött megállapodást az Európai Központi Bankkal, hogy segítse a bankok likviditását és a devizaellátottságot. A Dán Központi Bank szeptember 22-én bejelentette, hogy kiárusít 3,4 milliárd euró értékű további kincstári jegyet, hogy megfeleljen a piaci keresletnek. Október 6-án bejelentették, hogy a Szektorális Alap biztosít forrásokat egészen 4,6 milliárd euróig, hogy a lehetséges veszteségeket fedezzék. A dán kormány pedig garantál minden veszteséget az elsőhelyi tartozásokban, betétekben, bankközi kölcsönökben, a fent meghatározott összeg felett. A résztvevő bankok ugyanakkor egyetértenek, hogy nem fizetnek osztalékot, nem indítanak új részvény-visszavásárlási programot, vagy indítanak új részvény-opciós programot, vagy terjesztenek ki, vagy újítanak fel létező programokat. Dániában korlátlan garanciavállalás van a betétekre.
PÉNZÜGYI INTÉZKEDÉSEK AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN
Az USA a bankrendszer segítését a FED-en, a kincstáron, és az ottani Országos Betétbiztosítási Alapon keresztül szervezi meg. Bár a Lehmann Brothers-t hagyták bedőlni, az általános cél az, hogy a gyengébb bankokat vásárolják meg az erősebb versenytársak, és ehhez nyújtanak állami segítséget is, ha szükséges. A Goldman Sachs és a Morgan Stanley átváltott BankinG Holdinggá, hogy könnyebben tudjon hozzájutni a FED hiteleihez, és biztosítva legyenek a betétei. A legnagyobb jelzálog hitelező cégek, a Freddie Mac és a Fannie Mae tőkéjük 79.9%-át az állam átvette. Hasonlóképpen stabilizálták az AIG biztosító céget.
A legnagyobb segítség a gazdaság és a bankok stabilizálására a TARP program, amivel 700 milliárd dollárral segítenek a bajba jutott bankoknak. Módszerek:
- tőkeinjekció
- eszközfinanszírozás
- hitelgarancia
- kamatvágás
- szélesebb fedezeti szabályok
- szűkebb diszkont rés
- fedezeti swap
- fx swap
- mark-to-market ügyletek felfüggesztése
- osztalék felfüggesztés
- fizetési korlát meghatározása
Az intézkedéseket eddig igénybe vevők:
Citigroup, Wells Fargo, JPMorgan Chase, Bank of America/Merrill Lynch: $25bn mindegyik, Morgan Stanley, Goldman Sachs $10bn, Bank of New York Mellon $3bn State Street $2bn
MAGYARÁZAT A PÉNZPIACI MENTŐINTÉZKEDÉSEK MECHANIZMUSÁRÓL ÉS NÉHÁNY SZABÁLYOZÁSI SZIGORÍTÁSRÓL
Az alábbi lista a teljesség igénye nélkül, példaszerűen felsorolja, hogy mit tehet egy adott ország kormánya és központi bankja a bankrendszer krízise esetén. A lehetőségek között fiskális, monetáris, és szabályozó intézkedések egyaránt szerepelnek.
Ez a legegyszerűbb mód arra, hogy a bankok problémái megoldódjanak, ugyanakkor az adófizetők pénzét ezzel teszi az állam leginkább kockára. A részvények a kifizetési hiearchia legalján vannak, amit a tőke garantálni tud, vagyis az adófizetők néznek szemben a legnagyobb potenciális veszteséggel. Bár amint az állam beszáll a bankban, vélhetően irányítást szerez felette, és ezáltal felelős lesz a bank adóságaiért. Ebből kifolyólag a kormánynak számolnia kell bizonyos szabályokkal, a hitelekkel kapcsolatban, amely rontja az államháztartási mérleget.
A kormányok célja, hogy elkerülje a teljes tulajdon szerzést a bankokban, és csak 80% alatt vásárol, mint a Freddie Mac, az AIG-nél vagy a Fannie Mae-nál, vagy szavazati jog nélküli részvényeket vásárolnak.
Eszközfinanszírozásnál a kormányzat, vagy egy speciális cég átveszi az eszközöket a banktól és kezeli őket, jellemzően hibás vagy lejárati termékeket (hiteleket). Az eszköz finanszírozás javítja a tőkearányt, de kevésbé, mint a tőke injekció.
Hitelgaranciánál az állam biztosítékot vállal a hitelezőnek, arra, hogy kompenzálja esetleges veszteségektől, a ki nem fizetett hitellel kapcsolatban. Ha a garancia lehívásra kerül, akkor a kormány kifizeti az összeget a banknak és átvállalja a tartozást. Ezért a garanciakérő díjat fizet. A kormányoknak érdekük, ennek a bevezetése, hogy újrainduljon a bankközi hitelezés (növekszik a bizalom).
A kockázati pajzs hasonló a teljes visszatérítésű swaphoz, vagyis a kormány teljes felelőséget vállal az eszközök teljes gazdasági kockázatára.
A kamatvágás alacsonyabb refinanszírozási költségeket jelent a bankoknak, és ez a leggyorsabb lehetőség. Viszont nem csökkenti a kockázatokat, és nem célzottan működik.
Széles fedezeti szabályok (wider colletaral rules)
A központi bank akkor nyúl ehhez a szabályozáshoz, ha a bankközi hitelezés összeomlik. Ilyenkor nagyon kemény szabályozásokat kell használnia központi bankoknak, különösen a repo-val kapcsolatban.
Ugyancsak a bankközi piac feltámasztáshoz használják. Ilyenkor lehetőség nyílik a bankoknak arra, hogy olcsóbbra váltsák ki a hitelüket. Ezzel a központi bank pénzhez jut, bár nem csökkenek hitelek kockázatai.
A központi bank bátorítja a bankközi hitelezés likviditását, hogy kevesebbet fizet érte, mint a törvényes ár. Ezzel javíthatják a bankok pénzügyi pozícióit, viszont rengeteg kockázat van benne, ha sávot nem kellőképpen biztonságosan számolják ki.
Az FX swap plusz likviditást ad az olyan központi bankoknak, amelyek esetében nincsen elegendő likviditás külföldi devizában. Ez az eset áll fenn éppen Európában és Ázsiában, az amerikai dollárral kapcsolatban. A FED kölcsönad dollárt a másik ország devizabetétjéért.
Október 14-én az Európai Központi Bank átváltott korlátlan likviditás garantálására 2009. január 20-ig. Egyéb központi bankok hasonlóképpen cselekedtek, amikor korlátlan likviditást nyújtottak amerikai dollárban.
Fontos tudni, hogy a korlátlan nem azt jelenti, hogy végtelen. Míg a központi bankok nem korlátozzák a kínálat nagyságát, addig a bankoknak fedezetet és megfelelő mérleget kell biztosítaniuk, hogy használhassák azt.
Ez a szándék akkor működik, ha központi banknak van elképzelése, hogyan fog kinézni a pénz keresleti görbéje a bankszektorban. Ha a kereslet gyorsan változik, akkor nem tartható fent sokáig ez a módszer.
A piacok felfüggesztése nem megoldás a krízisre. A piacok felfüggesztése csak egy kibúvó, amikor az alacsonyabb árak miatt további eladások várhatóak. Ezt a körforgást töri meg a piaci kereskedések felfüggesztése.
A probléma ezzel, hogy a bankoknak nem tudnak megszabadulni a kockázatos eszközeiktől, emiatt gyorsabban veszíthetnek az értékükből. További negatív hatása abban áll, hogy egy esetleges felfüggesztés után a még nagyobb eladási nyomás alakul ki a piacokon.
Több kormány, és még néhány kormány bevezette, illetve kívánja bevezetni a shortolás (esésre játszás) tiltását. Egyelőre nem mérhető, hogy milyen hatást vált ki ez az intézkedés.
Néhány bank keményebb szabályozás alá fog esni. Előre megjegyezendő, hogy néhány bank nem fogja engedni majd ezeket a büntetéseknek a gyakorlását.
Ameddig a bankok állami segítséget kapnak, addig állítsák le az osztalék kifizetését.
Néhány állam csak abban az esetben volt hajlandó segíteni, ha a pénzintézetek vezetőinek a fizetését korlátozzák.
Amerikában a Fredie Mac és a Fannie Mae esetében a kormány megvett néhány subprime jelzálogot. Németországban törvénybe fektették, hogy a kkv-k mennyiért juthatnak hitelhez. Általánosságban a kormány megkéri a bankokat, akik segélyben részesültek, hogy a kormány határozza meg a hitelpolitikát.