A 2008. őszi pénzügyi válság hatása Magyarországra
Erős pénzügyi védőpajzs.
Gazdasági válság és Magyarország
Gazdasági teljesítmény
Exportpiacok
Ipari termelés
Munkanélküliség
Jövedelem
Beruházások
Magyarország 2008-2011, aktualizált konvergencia program
Euro
A 2008. őszi pénzügyi válság hatása Magyarországra
A forint árfolyamának mozgását (hasonlóan egyébként a magyar tőzsdéhez) a hazai belső folyamatok mellett nagymértékben meghatározzák a nagy külföldi befektetési társaságok. Az általános gazdasági optimizmus ideje alatt úgy ítélhetik meg, hogy olyan, úgynevezett „feltörekvő piacokon” mint például Ázsia, vagy éppen Közép-Európa érdemes befektetni, hiszen többet lehet keresni itt, mint Nyugat-Európában, vagy az USA-ban. Ebben az esetben a külföldi befektetők szívesen vettek forintot vagy magyar államkötvényt, hiszen arra 8-10% körüli kamatot kaptak, míg például az amerikai állampapírokra csak 2-3%-ot.
Olyan helyzetben azonban, amikor nap mint nap hallhatunk történelmi befektetési házak csődjéről, mindennél fontosabb a biztonság. Ebben az esetben érthető, hogy a külföldi befektetők a legbiztonságosabb befektetési formák felé menekülnek, vagyis fejlett államok állampapírjait veszik meg, és nem fektetnek sem forintbetétbe sem magyar állampapírokba, sőt lehetőleg minél hamarabb eladják azokat. Viszont ha sokan akarnak forintot vagy forinteszközöket (mint például magyar állampapírt) eladni, akkor a kínálat növekedésével egyidejűleg csökkeni fog a forint ára.
A tőzsdei részvény az egyik legkockázatosabb befektetési forma. Nem meglepő tehát, hogy a befektetők biztonságosabbnak hitt megoldások felé fordulnak a jelenlegi helyzetben. Itt persze nagy szerepe van a pszichológiai tényezőknek is. A befektetők egy-egy cég valós teljesítményére való tekintet nélkül, pánikszerűen szabadulni akarnak azok részvényeitől, és biztonságosabb befektetéseket részesítenek előnyben. Ez persze nem egy különleges magyar jelenség. A világ minden táján hatalmasat zuhantak a részvények árfolyamai. A cseh, a lengyel tőzsdék (és a régiónkban található nemzeti valuták is) komoly zuhanást szenvedtek el.
A nemzetközi pénzügyi válság elmélyülésével a forint árfolyama jelentősen gyengült, az általános pénz- és tőkepiaci bizalmatlanság körülményei között Magyarország piaci megítélése a szigorú költségvetési konszolidáció jelentős eredményei ellenére számottevően romlott. A kormány és a Magyar Nemzeti Bank megvédte a forint árfolyamát a támadásoktól, több kormányzati intézkedés született a pénzügyi rendszer védelmében. Ennek legfontosabb lépése volt, hogy az elapadt piaci finanszírozás átmeneti pótlása, illetve a bizalom helyreállítása érdekében a kormány és az MNB mintegy 20 milliárd eurós hitelcsomagról kötött megállapodást az Európai Unióval, a Nemzetközi Valutaalappal és a Világbankkal.
Minden spekulánst elrettentő és valamennyi befektetőt meggyőző méretű védelmet sikerült szerezni alig 3 hét alatt Európában és a világban Magyarország számára. Az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank készenléti hitelkerete mindenki számára világossá teszi, hogy Magyarország a szövetségeseivel összefogva képes hatékonyan megvédi a magyar emberek, a gazdaság és a vállalkozások biztonságát. Nem speciálisan magyar helyzettel, hanem világméretű gazdasági krízissel állunk szemben. Európai és a régió országai mind komoly gondokkal küzdenek, valamennyien igyekeznek enyhíteni a pénzügyi válság negatív hatásait. Számos ország, köztük a mintaállamnak tekintett Dánia is igénybe veszi ezt a lehetőséget.
Az a hitelkeret egy lehetőség, garancia, hogy ha szükséges, a piaci lehetőségeknél kedvezőbb forrásokat vegyünk igénybe az állami gazdálkodás stabilitása, az ország és a polgárok védelme érdekében. Ezt jelenti a készenléti kifejezés: ez a keretösszeg a rendelkezésünkre áll arra az esetre, hogy ha ki kell váltanunk már meglévő, és lejáró hiteleket, akkor legyen mihez nyúlni, ráadásul a piaci lehetőségeknél sokkal jobb feltételek mellett. Éppen ezért ezzel az összeggel nem növeljük automatikusan Magyarország hitelállományát.
A megállapodás megadta a kellő hátteret ahhoz, hogy a követett szigorú költségvetési, jövedelem és pénzügyi politika hatására a bizalom erősödjék, a forint árfolyama stabilizálódjék, a rövid és hosszú távú hozamok mérséklődjenek, az állampapírpiac a szokásos rend szerint működjön, és a pénzügyi szolgáltatók, különösen a bankok működési feltételei javuljanak, az üzleti szektor számára a működéshez szükséges finanszírozási források a piacokról megszerezhetők legyenek.
Az Európai Uniónak, a Valutaalapnak és a Világbanknak nem volt Magyarországgal kapcsolatban különleges feltétele. Két ésszerű kérést fogalmaztak meg, aminek teljesítése nekünk eleve alapvető érdekünk. Az egyik, hogy a most előrelátható recessziós időszakban ne vállaljunk több fizetési kötelezettséget, mint amennyi pénzünk biztosan van. A másik, hogy ebben az időszakban ne mondjunk le bevételekről. Azt kérik, hogy az adórendszerbe csak akkor és úgy avatkozzunk be, ha képesek vagyunk biztosítani, hogy összességében ugyanennyi bevétele legyen a költségvetésnek. A nemzetközi pénzintézetek vagy az EU nem kötik meg Magyarország kezét. Független, szabad állam vagyunk, a magyar parlament szabadon dönthet arról, milyen gazdaságpolitikának ad felhatalmazást, milyen költségvetést szavaz meg. A világgazdasági helyzet és a jövő évi kilátásaink természetesen reális és tervezést igényelnek tőlünk és felelős hozzáállást a parlamenti pártoktól.
A pénzügyi válságból kialakult gazdasági válság Magyarországot is sújtja, akárcsak a világ más országait a gazdasági élet több területén.
A gazdasági válság hatásai a magyar gazdaságba döntően két csatornán keresztül gyűrűznek be:
- Egyrészt a magyar exportpartnerek gazdaságainak gyengélkedése az exportértékesítési kilátásokat jelentősen rontja. Az Európai Bizottság januári előrejelzése szerint a legfőbb kereskedelmi partnereink import kereslete a korábban várt 2,6%-os növekedés helyett 2009-ben 1,7%-kal csökken. Mivel a magyar export GDP-hez viszonyított aránya meglehetősen magas (több mint 80%), az exportkereslet szűkülése a vállalati szektor jövedelmezőségét negatívan érinti, ami jelentős alkalmazkodásra kényszeríti a vállalatokat. Az alkalmazkodás létszámleépítésekben, a bérkiáramlás visszafogásában és beruházási döntésekben egyaránt tetten érhető lesz.
- Másrészt a pénzügyi válság következtében a hazai bankrendszer hitelkínálata erőteljesen beszűkülhet. A befektetők kockázatvállalási hajlandóságának csökkenése a hitel költségek emelkedését, a hitelkamatok növekedését eredményezi. A bankok a nehezebben és költségesebben elérhető források kihelyezését szigorúbb hitelfeltételekhez és magasabb kamatokhoz kapcsolják, ami mind a lakossági, mind a vállalati szféra hitelfelvételét visszaveti. A háztartások fogyasztása a hitelfelvételi lehetőségek beszűkülése és megdrágulása, továbbá a recesszióból következő foglalkoztatás-csökkenés, valamint a reálbércsökkenés következtében 3% körül mérséklődhet.
A 2009. január 29-i rendkívüli parlamenti ülésen, amelynek a célja a válság elhárításának lehetséges irányairól és eszközeiről folyó párbeszéd volt, a kormány az általa szükségesnek vélt átalakítások alapvető struktúrájáról, elveiről és az intézkedések mögött meghúzódó stratégiai szándékokról adott tájékoztatást a parlamentnek, a megjelenteknek és az ország valamennyi polgárának. Ennek keretében a kormány tájékoztatót adott át az Országgyűlésnek a gazdasági válság hatásáról és az eddig megtett kormányzati lépésekről.
A pénzügyi válság reálgazdasági hatásai következtében a fejlett országok teljesítménye 2009 folyamán jelentősen visszaesik, és 2010-ben csak lassan kezd el ismét növekedni. A globális válságból való kilábalás elhúzódó folyamat lesz, amely az elkövetkező két évben megakadályozza, hogy a magyar gazdaság visszatérjen a lehetséges növekedési pályájára. Az Európai Bizottság januári prognózisa már közel 2 százalékos visszaesést vár a GDP növekedésében az unió egészében és ezen belül az euró zóna országaiban, míg októberben még stagnálásra számított.
A magyar költségvetés készítésekor a világgazdaság várható folyamataival összhangban került a növekedési prognózisok módosítására. A 2009. évi költségvetés és a decemberre elkészült konvergenciaprogram - az Európai Bizottság akkori prognózisánál pesszimistább feltételezéssel - már a GDP 0,9%-os idei csökkenésével számolt, míg az Unió országainak többsége még optimistább feltételezésekre építette idei költségvetését. Az Európai Bizottság januárban nyilvánosságra hozott előrejelzése valamennyi ország esetében jelentősen rontotta a növekedési prognózisát, Magyarország idei gazdasági visszaesését a GDP 1,6%-ra becsüli. Magyarország azonban – tekintettel arra, hogy a költségvetését már kedvezőtlenebb idei folyamatokat feltételezve fogadta el - azon négy ország egyike, ahol az Európai Bizottság mostani előrejelzése és a költségvetés alapjául szolgáló nemzeti prognózis között a legkisebb az eltérés.
Hazánk idei növekedési kilátásaira vonatkozó új nemzeti prognózis várhatóan alacsonyabb lesz az Európai Bizottság januári előrejelzésénél, mivel ebben figyelembe kell venni , hogy legfőbb kereskedelmi partnereinknél Németországtól Szlovákiáig a korábbi prognózisokhoz képest 2-4 százalékponttal kisebb növekedést, várnak, mint egy hónappal ezelőtt, és a fejlett uniós országoknál import kereslet növekedés helyett import visszaesésére kell számítani.
A kereslet csökkenése nyomán 2009-ben az export és az import volumene a kedvezőtlen külső feltételek miatt visszaesik, 2010-2011 folyamán megkezdődhet a lassú külső növekedés. A kilátások mindazonáltal a nemzetközi környezet alakulásának függvényében jelentős bizonytalanságot hordoznak magukban. A vállalkozások több állami export támogatást igényelhetnek.
A magyar ipari termelés 2008. II. félévétől az Európai Unió országaiban bekövetkezett visszaeséssel összhangban csökken. Novemberben a magyar ipari termelés az előző évhez képest 12%-os visszaesést mutat, de a csökkenés már az unió egészében is meghaladja a 8%-ot. A termelés jövőbeni visszaesését jelzi, hogy az ipar rendelésállománya az unió átlagában és Magyaországon is 25%-kal alacsonyabb az egy évvel korábbinál, de már 30% körüli a csökkenés Csehországban, Spanyolországban és Németországban.
Az értékesítési lehetőségek szűkülése, az ipari termelés visszaesése együtt jár a munkanélküliség növekedésével. Az Egyesült Államokban az egy évvel korábbi 4,7%-hoz képest a munkanélküliek aránya 2008. novemberében már 6,7% volt, és az Európai Unió átlagában is 6,9%-ról 7,2%-ra emelkedett.
Míg az Unió országainak többségében még nem, vagy csak kis mértékben növelte a munkanélküliséget a válság, addig az országok egy jelentős részében – Baltikum (Lettországban 5,4%-ról 9%-ra, Litvániában 4,2%-ról 7%-ra), Írország (4,7%-ról 7,9%-ra), Spanyolország (8,6%-ról 13,4%-ra) és Svédország (5,9%-ról 7%-ra)- már látványosan nőtt a munkanélküliek aránya.
Magyarországon a munkanélküliek aránya eddig csak enyhén növekedett, 2008. novemberében 8,3% volt, az előző évi 7,7%-hoz képest. A válság hatására a foglalkoztatás 2009-ben tovább csökken, míg a munkanélküliek száma nőni fog, de a kormány jelentős intézkedéseket tesz a munkahelyek megőrzése és új munkahelyek teremtésének érdekében. Az előrejelzések szerint 2010-ben már megkezdődik a dekonjunktúrából történő kilábalás. Ennek megfelelően erősödik a kereslet, amely növelni fogja a munkaerő iránti igényt. Ilyen módon 2010-ben mérsékelt, 2011-ben pedig valamivel nagyobb foglalkoztatottság-bővülés várható. Ezzel párhuzamosan a munkanélküliség fokozatosan csökkenni fog.
A pénzügyi válság 2009-ben negatívan érinti a háztartások jövedelmét és fogyasztását. A pénzügyi válság eddig elsősorban az elbocsátásokon és a növekvő munkanélküliségen keresztül érintette a háztartások jövedelmi helyzetét. Várható, hogy az év hátralévő részében jelentősen nőnek a korábban felvett devizahitelek terhei és nehezülnek az új hitelek felvételének feltételei. Nemzetgazdasági szinten – a foglalkoztatottság visszaesése mellett – az egy keresőre jutó reálbér 2,5-3%-kal csökkenhet. Ennek mértékét azonban a várakozásoknál alacsonyabb infláció mérsékelheti.
A pénzpiaci válság elsősorban 2009-ben befolyásolja erősen az üzleti, állami és lakossági szektor fejlesztéseit. A globális és hazai bizonytalanság, a belföldi és külpiaci kereslet mérséklődése, a hitellehetőségek szűkülése a vállalatokat kivárásra, a beruházások elhalasztására kényszeríti. Ugyanakkor a kormány válságkezelő csomagja élénkítheti a beruházási kedvet. A lakásberuházások a reálkeresetek csökkenése, de főként a hitelhez jutási esélyek romlása következtében jelentősen elmaradnak a korábbi szinttől, így a háztartások beruházásai is negatívan járulnak hozzá a nemzetgazdasági beruházások alakulásához. Mindezek alapján a jövő évben a beruházások teljesítménye a nemzetgazdaság egészében várhatóan csökken.
A beruházások 2009-es csökkenését követően 2010-től a beruházási aktivitás élénkülése várható. A globális gazdasági bizonytalanságok enyhülésével, a nemzetközi konjunktúra élénkülésével, a finanszírozási lehetőségek és a jövedelmi helyzet javulásával 2011-ben a nemzetgazdasági beruházások erőteljes növekedése várható.
Az Európai Uniós tagságból adódó jogszabályi követelményeknek megfelelve a tagállamok minden évben aktualizált stabilitási, illetve az eurót még nem bevezetett tagállamok aktualizált konvergencia programot nyújtanak be a Tanács és a Bizottság részére. Magyarország gazdasági helyzetét elemző és előrejelző aktualizált konvergencia program a 2008 és 2011 közötti időszakot fogja át.
Az euro bevezetését a Kormány kiemelt célként kezeli. Annak érdekében, hogy a közös pénz bevezethetővé váljék amint a gazdasági lehetőségek (a konvergencia kritériumok teljesítése) ezt lehetővé teszik, a Kormány megkezdte a gyakorlati átállásra való felkészülést. Ennek első lépéseként megalapította a Nemzeti Euro Koordinációs Bizottságot, amelynek elnöke a pénzügyminiszter, társelnöke az MNB elnöke és feladata az euro-bevezetés szervezeti kereteinek megteremtése és a nemzeti átállási terv elkészítése. A Nemzeti Átállási Terv első változata az állami-, a gazdasági és a civilszervezetek széles körű együttműködésével 2008 közepén elkészült, melyet az érintettek évente aktualizálnak.
|
Válságkalauz főoldal | Állampolgároknak | Vállalkozásoknak | Gazdasági válság | |