Államkötvény: az állam adósságát és bevételén felüli kiadásait részben kötvények értékesítésével finanszírozza. Ezeket a kötvényeket nevezzük államkötvénynek. Ha például az állam az államkötvényt 1000 forintért eladja, akkor előre meghatározott időpontokban kamatot köteles fizetni a vevőnek, majd a kötvény lejáratakor az 1000 forintot is vissza kell adnia a kötvény tulajdonosának. Az államkötvények szinte minden esetben 1 év vagy ennél hosszabb idő alatt „járnak le”. Az egy évnél rövidebb lejáratú állampapírt kincstárjegynek nevezzük.
Befektetési bankok: kizárólag befektetési szolgáltatásokat nyújtó intézmények, amelyek leginkább az USA-ban és Nagy Britanniában találhatók meg, mivel itt a kereskedelmi banki tevékenység (betétgyűjtés-hitelnyújtás) és a befektetési tevékenység elválik egymástól. A befektetési bankok fő tevékenységi területe a vállalati kötvény- és részvénykibocsátások szervezése és lebonyolítása, pénzügyi elemzések készítése, tanácsadás és egyéb pénzügyekhez kapcsolódó tevékenységek. A legismertebb befektetési bankok közé tartozik például a Merrill Lynch, a Goldman Sachs, a Deutsche Bank, illetve a UBS.
BUX Index (Budapest Stock Index): a budapesti részvénypiac mozgását nagyjából jól jellemző mutató, amely 1991-ben 1000 pontról indult. A különböző részvények nagyságuk és forgalmuk alapján kapott súlyozással szerepelnek benne. A BUX index mozgása tehát lényegében a fontosabb magyarországi részvények árfolyamának mozgását követi.
Devizahitel: deviza alapon felvett hitel. A bank forrásként nagyobb mennyiségben devizahitelt vesz, majd azt kamatfelárral kölcsönként, forintban adja ki ügyfeleinek. Devizahitel esetében például, ha szükségünk van 5 millió forintra, azt felvehetjük euró alapú kölcsönben is. Ennek előnye az alacsonyabb kamat. Hátránya az árfolyamkockázat. A bank folyósít nekünk 5 millió forintot, de a bank felé (ha például 250 forint egy euró a hitelfelvételekor) lesz egy 20.000 eurós tartozásunk. Ha ezt a tartozást forintban fizetjük vissza, akkor attól függ a törlesztőrészletek nagysága, hogy éppen mekkora a forint árfolyama. Ha a forint erősödik, kevesebbet, ha gyengül, többet kell visszafizetnünk.
Devizakockázat: valamely deviza megvásárlása során azt a kockázatot jelöli, hogy a befektetés ideje alatt megváltozik-e annak a devizának az árfolyama, amelyben az eszközt nyilvántartják. Ez pozitív és negatív irányban is módosíthatja a befektető által elért hozamot.
GDP (bruttó hazai össztermék): növekedési mutató. Valamely országban általában egy év alatt előállított javak és szolgáltatások összességét nevezzük bruttó hazai terméknek. Gyakran használt mutató a GDP egy főre jutó éves értéke. Ez alapján lényegében megmondható milyen „gazdag” egy ország.
Infláció: az árszínvonal (az árak) emelkedése. Ha például az éves infláció 10%, ez nagyon leegyszerűsítve azt jelenti, egy termék, amely 1000 forintba került, egy év elteltével 1100 forint lesz. (A valóságban persze nem egy termék, hanem termékek és szolgáltatások összességét, úgynevezett termékkosarak árának változását vizsgálják)
Jegybank (központi bank): minden országban a pénzügyi politika fő irányítója a jegybank. Magyarországon a Magyar Nemzeti Bank látja el ezt a funkciót; kormánytól független szervezet. Fő funkciója az árstabilitás biztosítása, a fizetőeszköz kibocsátása, a deviza- és aranytartalékok kezelése, a pénzügyi rendszer stabilitásának támogatása.
Jegybanki alapkamat: az a kamatláb, amellyel a központi bank az infláció alakulását és közvetve a nemzeti valuta árfolyamát igyekszik befolyásolni. A kereskedelmi bankok a hitel- és betétkamataikat is ehhez igazodva határozzák meg.
Jelzálog, jelzáloghitel: az ingatlanokra bejegyzett jog, amely szerint a tulajdonos csak korlátozottan rendelkezhet az ingatlan felett. Általában a hitelek biztosítékául kötik ki, és bejegyzik az ingatlan-nyilvántartásba.
Kötvény: hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. A kötvényben a kibocsátó arra kötelezi magát, hogy a megjelölt pénzösszegnek az előre meghatározott kamatát, továbbá a pénzösszeget a kötvény mindenkori tulajdonosának a megjelölt módon és időben megfizeti.
Recesszió: a gazdasági növekedés jelentős lassulása, időszakos visszaesése. Leegyszerűsítve a GDP csökkenését, vagy a növekedésének lassulását értjük recesszió alatt.
THM (teljes hiteldíjmutató): hitelfelvételkor az ügyfelet terhelő, a banknak fizetendő összes díj, amely a felvett összeg százalékában fejezi ki a hitellel kapcsolatos összes terhet (tartalmazza például a kezelési költséget is). Ha például felveszünk 1 millió forintot egy évre, és a THM 20%-os, akkor 1.200.000 forintot kell - minden költséget beleszámítva - visszafizetnünk a banknak.
Tőkeáttétel: megmutatja, hogy egy gazdálkodó szervezet milyen mértékben támaszkodik saját forrásokra, és milyen mértékben külső forrásokra. Például rövid vagy hosszú lejáratú hitelekre. Minél nagyobb tőkeáttétellel rendelkezik egy gazdálkodó szervezet, annál kevesebb saját tőkével rendelkezik.
Tőzsde: egy sajátos piac. Olyan hely, ahol meghatározott árukat, meghatározott időben, meghatározott személyek adhatnak és vehetnek szigorú eljárási szabályok szerint. A tőzsdei kereskedelemben részt vevő áruknak vagy értékpapíroknak nem kell jelen lenniük. Az eladni és vásárolni szándékozók árelképzelései befutnak a tőzsdei üzletkötőkhöz (brókerek), akik ezeket megpróbálják a piacon érvényesíteni.
Valuta: valamely ország törvényes fizetési eszköze.
|
Válságkalauz főoldal | Állampolgároknak | Vállalkozásoknak | Gazdasági válság | |