Gazdasági válság eredete

Válságkalauz főoldal

A nemzetközi pénzügyi válság nyomán kibontakozó világgazdasági válság mélységéről és hosszáról bizonytalan, de hónapról hónapra pesszimistább prognózisok látnak napvilágot. A pesszimizmust a reálgazdasági folyamatokról folyamatosan megjelenő – a korábbi várakozásoknál is mélyebb visszaesést jelző - adatok is alátámasztják.

Pénzügyi válság a kezdet

Az Egyesül Államokban az utóbbi években kialakult gyakorlat alapján a bankok komolyabb hitelbírálat nélkül nyújtottak jelzálogkölcsönöket a magánszemélyeknek. A hitelezés bővülése az „olcsó pénznek” is köszönhető volt, ugyanis az USA jegybankja alacsonyan tartotta az alapkamatot, ami olcsóvá tette a hiteleket. Az elmúlt évek kiegyensúlyozott gazdasági növekedése miatt nem tartottak attól, hogy az adósok nem tudják majd visszafizetni a hiteleket.

Az is ösztönözte a bankokat, hogy az ingatlanok értéke folyamatosan nőtt, erre az alapfeltételezésre épült minden további termék. Ez azt jelenti, hogy a modell csak addig volt működőképes, ameddig az ingatlanok értéke felfelé ment. Ha véletlenül valaki nem tudta visszafizetni a hitelt, a bank akkor is jól járt, hiszen az eredetinél magasabb áron tudta értékesíteni az ingatlant. Egyre szélesebb rétegek vettek fel hiteleket az Egyesült Államokban.

Ezzel párhuzamosan a bankok között is megindult egyfajta hitelezési verseny. A bankok egymással versenyezve egyre kockázatosabb hiteleket folyósítottak, egyre „megbízhatatlanabb” adósoknak adtak pénzt, egyre kockázatosabb beruházásokat finanszíroztak, hiszen csak így lehetett a múlt évi növekedést felülmúlni.

Emellett megjelentek új termékek is, amelyekkel szintén lehetett növelni a profitot. A válság igazi okának ilyen termékek, a CDO-k és a CDS-ek elterjedté válását tekinthetjük. A CDS (credit default swap) lehetővé teszi, hogy a hitelek kockázatát át lehet származtatni. A vevő meghatározott időszakonként meghatározott összeget fizet az eladónak, aki kezességet vállal az adós fizetéseiért. Ezek a CDS-ek csomagokban történő árusítása azt idézte elő, hogy nagyon nehéz volt felmérni a termék valós kockázatát, ami átláthatatlan struktúrák létrejöttét eredményezte. A CDS-ek piaca nem szabályozott piac, hiszen az állami szabályok nem követték a piac változását, nem kapcsolódott ehhez a termékfajtához különösebb szabályozás
A másik termék a CDO, ami mögött hitelek vagy kötvények állnak, a vevő (befektető) átvállalja a banktól az adott csomag kockázatát. Ez az eladó banknak azért jó, mert így még több hitelt képes kihelyezni.

Mindezek az átláthatatlan kereskedések vezettek oda, hogy alappillér, az ingatlanáraknak a csökkenése felborította a rendszert, ami a szövevényes ügyletek miatt a globális pénzügyi rendszer megroggyanásához vezetett.

A külső körülmények romlása, az USA gazdaságának lassulása miatt 2006-tól egyre több hitel „dőlt be”, ami az ingatlanárakra is hatással volt, hiszen egyre több eladó lakás jelent meg az egyébként is „túlfűtött” piacon. Ekkor kezdtek csődbe menni az ingatlanirodák, és később a bankok, amelyek jelzáloghitelezéssel foglalkoztak. Mindez persze hatással van a bankközi piacokra is, hiszen azok befagytak, és a bankok csak magas kockázati felárral voltak hajlandóak egymásnak hitelt nyújtani. A bankcsődökről érkező folyamatos hírek hatására a bankok bizalma is egyre erőteljesebben megrendült, nem szívesen adnak kölcsön egymásnak, sőt, már magánszemélyeknek sem.

Ráadásul a pénzpiacok a világgazdasági folyamatok közül talán a „leginkább globalizáltak”, központi szerepben pedig éppen az USA található. Éppen ezért a válság nem állt meg az Egyesült Államok határainál. A különböző nemzetiségű bankok egymással is szoros kapcsolatban vannak; egy-egy nagyobb banknak több országban vannak leányvállalatai. Európában, Magyarországon is vásárolhatunk olyan pénzügyi termékeket, amelyek eredménye nagyban függ az amerikai gazdaság egyes részterületeinek teljesítményétől. Érthető tehát, miért gyűrűzött be Európába is a pénzügyi válság.

Pénzügyi válságból gazdasági válság
A gazdasági növekedést a termelés és a fogyasztás folyamatos növekedése biztosítja. Az utóbbi időben azonban nemcsak az USA-ban, hanem a fejlett világban a fogyasztás egyre nagyobb mértékben hitelből folyt. Nem csupán ingatlanokat, de tartós fogyasztási cikkeket (autót, elektronikai cikkeket), gyakorlatilag szinte mindent meg lehetett kapni hitelre. A bankcsődök és az egyre gyakrabban érkező negatív hírek hatására viszont egyre nehezebb lett hitelhez jutni, ami a fogyasztásra is negatív hatással van. Ugyanakkor, ha például kevesebb autót vesznek az emberek (mert nem kapnak rá hitelt), akkor kevesebbet is kell gyártani, vagyis a fogyasztás csökkenése magával hozza a termelés csökkenését is, ami a munkanélküliség növekedéséhez, és a gazdasági növekedés visszaeséséhez vezet.

A nemzetközi pénzügyi válság tavaly őszi robbanásszerű felerősödése drámaian változtatta meg a világgazdaság, ezen belül Európa elkövetkező 1-2 évére vonatkozó gazdasági növekedési kilátásait. A nemzetközi pénzügyi válság nyomán kibontakozó világgazdasági válság mélységéről és hosszáról bizonytalan, de hónapról hónapra pesszimistább prognózisok látnak napvilágot.

A Európai Bizottság 2008 őszi előrejelzése már mérsékelte a növekedési várakozásokat, de még mindig nem számolt az európai gazdaság visszaesésével. AZ EU növekedését a 2008-as 1,4%-os szintről 2009-re 0,2%-os szintre mérsékelte, és 2010-ben a GDP 1,1%-osl növekedésére számított. Magyarország esetében a Bizottság ekkor még 0,7%-os növekedés jelzett 2009-ben.

Az OECD 2008. novemberi előrejelzése az eurózóna országaiban már mintegy 1%-os gazdasági visszaeséssel számolt 2009-re, ezen belül Magyarországon a GDP mintegy fél százalékos csökkenését prognosztizálta.

Az Európai Bizottság 2009. januári előrejelzése a gazdaság korábban várnál nagyobb mértékű és hosszabb ideig tartó visszaesését mutatja. Az Európai Unió gazdasági teljesítménye 2009-ben 1,8%-kal csökken és 2010-ben is a korábban vártnál lassabban, 0,5%-kal kezd el ismét növekedni. Magyarország esetében 1,6 százalékos gazdasági visszaesést várnak, de az előrejelzés szerint várhatóan 5% körül csökken a GDP a balti országokban és Írországban, közel 3%-kal az Egyesült Királyságban. Németország nemrég jelentette be, hogy idén a GDP 2,25%-os csökkenésére számít.