Gyakori kérdések

Válságkalauz főoldal

Ki a felelős a válságért?

• Szakértők egybehangzó véleménye szerint a pénzügyi világ – a bankok, befektetési társaságok – túlzott kockázatvállalása okozta a válságot. A pénzpiacok felelőtlen hitelügyletei miatt általános bizalmatlanság jellemzi a befektetőket. A vállalatok így nem jutnak elegendő forráshoz, emiatt lelassult a világ termelőképessége. A korábban vártál is súlyosabb, mélyebb a válság: hosszú, elhúzódó mély recesszióval kell szembenézni. Az elmúlt 80 év legsúlyosabb világgazdasági válsága ez. Ennek ellenére személyi felelősséget nem lehet megállapítani.

•  Nem. Ennek belátásához nem kell közgazdásznak lenni, elég megnézni más országok helyzetét, vagy kinyitni bármelyik gazdasági lapot. Tíz uniós tagország is nagyobb GDP-visszaesés, azaz súlyosabb recesszió elé néz, mint Magyarország. Európában talán a legdrámaibb visszaesést a korábban csodának számító Írországban eredményezett a válság. Az Európai Bizottság most 10 százalék fölötti hiánnyal számol az írek esetében, és várhatóan 5 százalékkal fog esni a GDP értéke. Az EB prognózisa szerint a gazdasági visszaesés, a hiány gyors növekedése, a finanszírozás gondjai következményeként Írország államadóssága három év alatt közel megháromszorozódik, 2010-re megközelíti a GDP 70%-át. Vagyis úgy tűnik, vége az ír csodának. De sorolhatnánk még a 7 százalékos GDP-csökkenés elé néző Lettországgal, vagy a 4,7 százalékos visszaeséssel sújtott Észtországgal. De az Egyesült Királyságban is 3 százalék körüli zsugorodást és 8 százalékos hiányt jósolnak.

• Az európai és különösen a magyar bankrendszer egészen más szerkezetű, mint a tengerentúli. A magyarországi bankok stabilak – többek között nem hajtottak végre olyan kockázatos tranzakciókat, mint amerikai társaik –, így az USA-ban tapasztalt csődhullámtól nálunk nem kell tartani.
• Több nagyobb magyar bank a saját és a pénzpiaci biztonság érdekében azonban az utóbbi időben bejelentette, hogy a devizahitelezést szünetelteti, vagyis nem lehet új devizahiteleket felvenni, emellett pedig további szigorítások várhatóak a bankok hitelezési politikájában (nagyobb önrész, alaposabb hitelbírálat, jövedelemigazolás kérése). Ez természetesen nem érinti a korábban felvett hiteleket.
• A bankbetétek is biztonságban vannak Magyarországon. A kormány javaslatára az Országgyűlés 13 millió forintra módosította a betétgarancia összegét, és a korábbi önrészt is eltörölte. Az Országgyűlés kinyilvánította, hogy a bankbetétek Országos Betétbiztosítási Alapból járó kártalanítása feletti részének kifizetésére a Kormány garanciát vállalt.

• Nem. Az államcsőd lényegében az az állapot, amikor egy adott ország nem képes a kiadásait finanszírozni. Ez a helyzet Magyarországot nem fenyegeti.
•  A kormány és az MNB gyors és összehangolt intézkedései, valamint az IMF és az Európai Unió által biztosított hitelkeret további biztosítékot nyújt arra, hogy Magyarország ne is kerülhessen egy Izlandéhoz hasonló helyzetbe. Éppen ezért volt fontos hazánk számára, hogy minél előbb olyan erős szövetségeseket állítson maga mellé, mint a Nemzetközi Valutalap, a Világbank és az Európai Unió, ezzel demonstrálva, hogy a magyar nemzeti valutát, a Budapesti Értéktőzsdét és a magyar gazdaságot támadó spekulánsok lehetetlen vállalkozásba fogtak.

• Nem. Az IMF, a Világbank és az Európai Unió által nyújtott 20 milliárd eurós hitelkeret nem jelenti azt, hogy Magyarország újabb hitelt vett volna fel.
•  Úgynevezett készenléti hitelről van szó, azaz ez a keretösszeg a rendelkezésünkre áll arra az esetre, ha ki kell váltanunk már meglévő és lejáró hiteleket, ráadásul a piaci lehetőségeknél sokkal jobb feltételek mellett. Éppen ezért ez az összeg nem növeli automatikusan Magyarország hitelállományát.

• Nem. Az Európai Uniónak, a Valutaalapnak és a Világbanknak nem volt Magyarországgal kapcsolatban különleges feltétele. Két ésszerű kérést fogalmaztak meg, aminek teljesítése az országnak eleve alapvető érdeke. Az egyik, hogy a most előrelátható recessziós időszakban az állam ne vállaljon több fizetési kötelezettséget, mint amennyi pénzünk biztosan van. A másik, hogy ebben az időszakban az állam ne mondjon le bevételekről.
• A nemzetközi pénzintézetek vagy az Európai Unió nem kötik meg Magyarország kezét. Független, szabad állam vagyunk, a magyar parlament szabadon dönthet arról, hogy milyen gazdaságpolitikának ad felhatalmazást, és hogy milyen költségvetést szavaz meg. A világgazdasági helyzet és a jövő évi kilátásaink természetesen reális tervezést igényelnek a kormánytól, és felelős hozzáállást a parlamenti pártoktól.

• Az IMF hitelnek van egy meghatározott menetrendje, a felhasználás és a magunk által meghatározott lépések teljesítése rendben zajlik, az IMF nemrég itt járt vezérigazgatója is elégedetten nyugtázta ezt. Nincs szükség sem átütemezésre, sem más módosításra.

• A hitelből 600 milliárd forintnyi szolgál majd banki mentőcsomagként: fele arányban tőkemegerősítésre, fele arányban garanciaalapként használják fel.
• A válság kitörését követően a világ számos országa – köztük az USA, Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Ausztria, Svédország, Olaszország stb. – támogatási csomaggal erősítette meg a bankrendszerét. Magyarország ugyanazt teszi mint az összes többi, felelősen eljáró ország.
•  A bankrendszer működőképességének fenntartása elengedhetetlen egy ország pénzügyi stabilitásához, a polgárok biztonságának megőrzéséhez. Az egész magyar pénzügyi rendszer stabilitása, a gazdaság biztonsága múlik azon, hogy az állam kellő garanciát és védelmet nyújtson nekik.
•  Az IMF hitelkeretéből megsegítendő bankokban magyar polgárok milliói tartják a pénzüket, százezrek vettek fel tőlük hiteleket, vállalkozások tízezreinek vagyonát, hitelét kezelik.
• Bár ezek közül a bankok közül néhány külföldi kézben van, de a magyar emberek pénze fekszik náluk, a magyar vállalatoknak nyújtanak hiteleket, a magyar gazdaság működtetésében vesznek részt.
• Ha tehát a mostani válságban a bankoknak nem nyújtana minden ésszerűen és felelősen gondolkodó állam forrásokat, akkor nem jutnának pénzhez a vállalatok sem. Tömegesen mennének csődbe a cégek, és még többen veszítenék el a munkájukat.
•  Így kijelenthető, hogy minden egyes bankmentésre költött euró az emberek pénzét, a betétesek vagyonát védi, mert megelőzi a bankok bedőlését, fizetésképtelenné válását.
•  Magyarország azért biztosít az országgyűlés által elfogadott banktámogató csomagot a hazai pénzintézeteknek, hogy azok ne szenvedjenek versenyhátrányt, és legalább olyan elbírálásban, kedvezményben részesüljenek, mint európai versenytársaik.

• Magyarország hitelkérő szándéknyilatkozata november 6-a óta nyilvános, ezt elfogadta az IMF igazgatótanácsa, a dokumentum mindenki által megismerhető, és olvasható a PM, az MNB és az IMF honlapján. Ez alapján ítélték meg a készenléti hitelkeretet. Ez maga a megállapodás.

• A világgazdaság lassulása, az amerikai jelzálogpiac bedőlése olyan külső tényezők, amelyekre Magyarországnak minimális befolyása sincs.
•  A jelenlegi helyzet mindenkitől belátást és felelős hozzáállást követel, amiben a kormány példamutatóan kíván élen járni: ahogy 2006-ban, úgy most is magán kezdi a takarékoskodást. Gyurcsány Ferenc a kormányülésen azt kérte a kormánytagoktól, hogy vegyék tudomásul: jövőre nem emelkedik a fizetésük.

• A miniszterelnök fizetése – hasonlóan a többi állami vezető fizetéséhez – a 2008. október 22-i döntés értelmében nem fog nőni a következő évben.
• Emellett természetesen rá is vonatkozik, hogy idén a költségvetés nem tud kötelezettséget vállalni a 13. havi bér automatikus kifizetésére.
• Gyurcsány Ferenc miniszterelnökké választása óta egyébként minden hónapban jótékony célra fordítja kormányfői fizetését, illetve – mióta a 2006-os parlamenti választásokon országgyűlési képviselő – a képviselői tiszteletdíját is.

• A kormány arra utasította a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanácsot, hogy 2009-ben ne fizessen prémiumot, jutalmat az állami vállalatok vezetőinek.
•  A miniszterelnök egyben arra kérte a Tanácsot, hogy az állami vállalatok körében az igazgatósági és felügyelő bizottsági tagok tiszteletdíját haladéktalanul 10 százalékkal csökkentsék, továbbá azt, hogy az tavalyi évre eddig ki nem fizetett jutalmak, prémiumok felvételéről mondjanak le az állami cégek vezetői.

• A parlament létszámának – és az ezzel járó választási rendszer – átalakításhoz az Alkotmányt és a választási törvényt kell módosítania az Országgyűlésnek. Mivel mindkét törvény kétharmados, ezért a politikai partnerek közötti konszenzusra van szükség. 
• A kormány azt javasolja, hogy 199 fős parlament, valamint egyfordulós és arányos választási rendszer legyen a jelenlegi 386 képviselő helyett. A javaslat szerint a 199 parlamenti képviselőből 176-ot listán, egy fordulóban, megyénként választanának meg, 23-at pedig a mandátumot nem eredményező megyei szavazatok alapján. A választás egyfordulós, arányos és olcsóbb lenne.

• Gyurcsány Ferenc tavaly jelentette be a pártfinaszírozásra vonatkozó javaslatot a közélet megtisztítását szolgáló 7 pontos javaslatcsomag részeként. Az új pártfinanszírozási szabályok kérdésében a parlamenti pártok megegyezésére van szükség.

• A második Gyurcsány-kormány hivatalba lépését követően elsők között az önkormányzati rendszer reformjára tett javaslatot, amely regionális alapra helyezte volna a megyei önkormányzati rendszert. Az kétharmados önkormányzati törvény módosításában azonban az ellenzék nem volt partner.
• A módosítások kidolgozása és a hazai önkormányzati rendszer hatékonyabbá tétele érdekében hozta létre a kabinet a Kormány-Önkormányzatok Egyeztető Fórumot (KÖEF), amely több területen is előrelépést ért el.
• A nemzetközi gazdasági válság hatására a kormány indítványozza, hogy a jelenlegi közel 26 ezer fős létszám helyett csökkenjen a felére az önkormányzati képviselők száma az országban.

• A jelenlegi helyzetben az emberek biztonsága a legfontosabb. Ahhoz, hogy az állam ezt a biztonságot garantálni tudja, az eddiginél is szigorúbb gazdálkodásra kell felkészülni, a korábbinál is feszesebb költségvetést kell készíteni.
• A nemzetközi gazdasági recesszió miatt az előzőleg megtervezett költségvetési számok és a hozzá igazodó adótörvények már nem feleltek volna meg az új kihívásoknak.
• Adó- és járulékcsökkentésre szükség van, de azt nem lehet az állam működőképességének a rovására megtenni. El kell érni, hogy növekvő számban vállaljanak részt az emberek a közteherviselésben.
• A kormány nyitott arra, hogy parlamenti pártokkal közösen döntsön az adórendszer egyszerűsítéséről és átláthatóvá tételéről. Emellett, ha sikerül megállapodni a parlamenti pártokkal, akkor a kormány abban is partner, hogy akár már 2009-ben csökkenjenek a munkabérre rakódó terhek. Ennek forrását azonban a biztonság és a stabilitás megőrzése érdekében az adórendszeren belüli átalakításokkal kell megoldani, azaz összességében nem változhat a költségvetés az összes bevétele.

• A világgazdasági válság terheit valamennyi állampolgár viseli, akkor is, ha a kormány minden szükséges intézkedést megtett és megtesz annak érdekében, hogy enyhítse annak az emberekre, a magyar családokra, a magyar vállalkozásokra gyakorolt hatását.
• A hitelválságként induló krízis hatására ugyanis csökken a növekedés, szűkülnek az exportlehetőségek, visszaesik a fogyasztás, ami miatt már eddig is számos üzem kényszerült arra, hogy dolgozóit elbocsátva csökkentse termelését, vagy bezárja kapuit. A versenyszférában dolgozókat ma leginkább munkahelyük elvesztése fenyegeti. A kormány dolga most az, hogy segítse a vállalatokat, hogy ne kelljen leállítani tevékenységüket, hogy megőrizhessék a munkahelyeket. Emellett segítni kell az állástalanná váló embereket is, hogy mielőbb újra elhelyezkedhessenek.
• Az állam jelenleg a kiadásain tud spórolni, és nem tud többet fizetni, mint amennyi az adókból befolyik. A közszférában dolgozó 730 ezer ember számára a kormány garantálja munkahelyük biztonságát, de nem tudja biztosítani jövedelmük növekedését. Éppen azt szolgálja a nemrég kötött bérmegállapodás, hogy ne kerüljenek tömegesen utcára a közszolgák. A nyugdíjak összege – ha a korábban várnál kisebb mértékben is, de – jövőre is emelkedik, a 13. havi nyugdíjak korlátozására hozott intézkedések pedig csak harmaduknál fog jövedelemkiesést eredményezni.

• Azért, hogy megőrizhető legyen a 13. havi nyugdíj, szükséges, hogy a legmagasabb nyugdíjúak kicsivel kevesebbet kapjanak. Ez kellő és igazságos lépés. Így lehet megvédeni a kis- és átlagos nyugdíjasok érdekeit.
• Idén a 13. havi nyugdíjban csak a nyugdíjkorhatárt elérők, azaz a 62. életévüket betöltött személyek részesülnek. Ez nem vonatkozik az özvegyi és a rokkantnyugdíjban, illetve az árvaellátásban részesülőkre.
• A 13. havi nyugdíj összege idén 80 ezer forintban maximált. Akiknek tehát a nyugdíja nem haladja meg ezt az összeget, azok továbbra is a teljes 13. havi juttatást megkapják.
• A kormány javaslata a nyugdíjasok egyharmadánál jelent változást, vagyis mintegy 2 millió nyugdíjas 2009-ben is a mai szabályoknak megfelelően kapja meg 13. havi járandóságát.

• A 62 éves korhatárt el nem érő rokkantnyugdíjasok is számíthatnak a 13. havi nyugdíjra.
• Az átlagosnál magasabb nyugdíjban részesülők 13. havi rokkantnyugdíját - ugyanúgy, mint az öregségi nyugdíjasok esetében – azonban jövőre szintén 80 ezer forintban maximálják.

• Gyurcsány Ferenc miniszterelnök 2008. október 22-én jelentette be, hogy a kormány a devizahitelesek védelmében megállapodást köt a Bankszövetséggel.
• A kormány és a kereskedelmi bankok között november 6-án született megállapodást kilenc hitelintézet írta alá.
• A megállapodáshoz csatlakozott bankok az adós kérésére külön díj nélkül adnak lehetőséget a törlesztő részletek mérséklésére a törlesztési időszak meghosszabbításával; a devizaalapú kölcsön forinthitellé alakításakor nem számítják fel az átváltásnál felmerülő díjakat, ha erre 2008. december 31-ig sor került; az önhibáján kívül nehéz helyzetbe került adós kérésére – a hitelintézet egyedi döntése alapján – a törlesztés átmeneti könnyítésére kerülhet sor.

• A válság leginkább a munkahelyeket veszélyeztetni, ezért a válságkezelésben a meglévő munkahelyek védelme és újak teremtése van az első helyen. Számítások szerint hazánkban 1 százalék ponttal 7-ről 8 százalék fölé emelkedhet a munkanélküliség. Korábbi becsléseink szerint ez 50-100 ezer munkahelyet jelent. Az Unió számítása ennél kedvezőbb.
• Nem lehet minden munkahelyet megvédeni, de a kormány mindent megtesz, hogy minél kevesebben veszítsék el az állásukat. Munkahelyeket nem az állam, hanem a vállalkozások teremtenek, ezért kiemelt cél a vállalkozások támogatása.
• Amire a kormánynak közvetlen ráhatása van, az az államigazgatás, ahol nem kell elbocsátástól tartani, éppen azt szolgálja a nemrég kötött bérmegállapodás, hogy ne kerüljenek tömegesen utcára a közszolgák.
• De a rendszerváltás óta most először közvetlen felelősséget vállal az állam a piacon is: ahol a vállalkozások nem teremtenek munkahelyeket, ott a helyi közösségeken, önkormányzatokon keresztül, állami támogatással adnak munkát az embereknek. Erről szól az Út a munkához program és ez a szándék húzódik meg a szociális rendszer átalakítása mögött is.

• A legfontosabb feladat a munkahelyek megőrzése és új munkahelyek teremtése. Minden felhasználható hazai és uniós forrást ennek szolgálatába állít a kormány. Az állami beruházások felgyorsításával, a magyar vállalkozások célzott támogatásával, uniós pénzek átcsoportosításával és új piacok felkutatásával erősíti a munkavállalók helyzetét. Ehhez megfelelő források állnak rendelkezésre.
• Az év legelején hirdette meg a szociális és munkaügyi tárca azokat az első munkahely-megtartó, megőrző pályázatokat, melyek a válság okozta kihívásokra adnak válaszokat, és ezeket szeretnénk bővíteni a következő hetekben-hónapokban. A kormány vizsgálja továbbá annak lehetőségét, hogy hogyan lehet a munkavállalók után fizetendő adó és járulékterheket csökkenteni. A kormányzat tehát egyszerre több eszköz alkalmazásával igyekszik a válság hatásait mérsékelni.

• Magyarország egy exportvezérelt ország, ezért sok mindenki másnál jobban ki vagyunk téve annak, hogy legnagyobb európai piacaink hogyan növekednek.
• Az exportpiacok lassulása és beszűkülése miatt a kormányzat közvetlenül is segíti a Magyarországról exportáló magyar vállalatokat, amelyek nem rendelkeznek nemzetközi anyacéggel, kiépített kapcsolatrendszerrel.
• A segítség elsősorban az árualap felméréséhez, annak értékesítéséhez, a lehetséges célországok beazonosításához, piacteremtéshez, cégalapításhoz, termékközvetítéshez nyújtott szakmai, tanácsadói hozzájárulást vagy anyagi támogatást jelent.
• Az illetékes tárca már több száz vállalkozással felvette a kapcsolatot az egyéni exportfejlesztési terv kialakítása céljából, így a cégek köre folyamatosan bővül. Ez azért is fontos, mert a találkozókból levont tanulságok alapján egy általános exporttámogató programot tud kialakítani a kormány.
• A kormány olyan programot indít, amely 2000 milliárd forintot meghaladó beruházás-élénkítést jelent a magyar gazdaságnak, 2300 kisvállalkozás kezét fogja meg és exportpiacokat teremt nekik.
• Új célként el kell érni a növekvő piacokat: Kínát, a Balkánt, Oroszországot és a Közel-Keletet.

• Nem. A fejlesztések és elsősorban az uniós forrásból megvalósuló beruházások hazánk fejlődését, Magyarország gazdasági versenyképességének erősítését szolgálják. A fejlesztéseknek a válságkezelésben, a válság hatásainak enyhítésében is szerepük van, az uniós forrásból megvalósuló beruházások ugyanis munkát adnak az embereknek és a vállalkozásoknak. Az uniós társfinanszírozásban megvalósuló projektek, mint például a 4-es metró leállítása, komoly uniós források elvesztésével járna, amit mindenképpen el kell kerülni.

• A kormányzat elkötelezett a fejlesztések folytatása mellett. Az erre fordítható uniós források, és az ezekhez szükséges hazai önrész a rendelkezésünkre áll. A 2013-ig felhasználható uniós források jelentős részét a következő két évben felhasználjuk, így nem csak a folyamatban lévő beruházások készülnek el, hanem számos terv megvalósítását előre hozzuk.

• Az európai források ugyanúgy rendelkezésünkre állnak majd a következő uniós költségvetési időszakban is. Most a rendkívül nehéz gazdasági helyzet megkívánja, hogy a rendelkezésünkre álló forrásokat mihamarabb felhasználjuk. Csak így tudjuk megőrizni sok ezer magyar polgár munkahelyét, csak így tudjuk biztosítani a magyar vállalkozások számára a piacot. A közeljövőben ezért valóban kevesebb pénz jut majd fejlesztésekre. Ahogy az európai országok többsége, Magyarország is inkább ezt a megoldást választja, mert a pénzhiánnyal küszködő piacoknak most van szükségük forrásokra, nem 5 év múlva.

• A kormány válságkezeléssel kapcsolatos első lépése egy 1400 milliárd forintos hatású csomag összeállítása volt a kis- és középvállalkozásoknak annak érdekében, hogy enyhítse a hatásait az egész világra kiterjedő gazdasági recessziónak, a piacok beszűkülésének .

• A válság kezelése nem egyszerűen költségvetési kérdés – nemzeti kihívás, hogy milyen hosszabb távú intézkedésekkel tesszük ellenállóbbá, erősebbé, sikeresebbé az országot.
• Európa és a világ legtöbb országa ugyanazt teszi, mint most, csak valamivel lassabban. Mindenki átírja a számokat, mert az életet átírta a válság. És ez a válság sokkal súlyosabb, mint akár két hónappal ezelőtt azt bárki megjósolta.
•  Az Európai Bizottság január 19-én nyilvánosságra hozta legfrissebb uniós gazdasági előrejelzését. A 2008 őszinél jóval borúlátóbb prognózis minden uniós országban romló körülményeket és számokat vetít előre. A Bizottság pesszimistább jövőt jósol, mint amit a tagállamok tavaly év végén figyelembe vettek költségvetésükben.
• Magyarország a friss uniós előrejelzések alapján a második legpontosabb prognózissal rendelkezett. 25 uniós ország növekedési előrejelzése sokkal pontatlanabb volt, mint a miénk.
• Magyarország az első állam az uniós országok közül, amely szembenéz ezzel a helyzettel, az unió tagállamai közül elsőként reagálunk a súlyosbodó körülményekre.
• Nem kell pótköltségvetés, hiszen erre csak akkor lenne szükség, ha legalább 700 milliárd forintos eltérés lenne az eredeti költségvetéshez képest, amiről nincs szó.

• Javítanunk kell versenyképességünkön, meg kell erősítenünk gazdaságunkat, óvnunk kell a válság által leginkább veszélyeztetett munkahelyeket. Ezt csak szerkezetátalakítással, források átcsoportosításával és összefogással tehetjük meg. Ahogy a világ más államai, mi is azon dolgozunk, hogy a rendelkezésre álló anyagi lehetőségeinket hatékonyan, a stabilitás és a fejlődés érdekében használjuk fel. Magyarországnak most felelős döntésekre és az ország érdekeit szem előtt tartó nemzetstratégiára van szüksége.

• Fontos, hogy minden magyar polgár megértse: a sikerünk nem csak az egyéni áldozatokon, hanem az összefogáson és a felelős döntések végrehajtásában rejlik. Azt természetesen nem tudhatjuk, hogy a válság meddig követel tőlünk áldozatokat. Abban azonban egyetérthetünk, hogy minden lehetséges eszközt fel kell használnunk a válság negatív hatásainak tompítása érdekében.

• A különböző nemzetgazdaságok eltérő fejlettsége miatt nincsen egységes válságkezelő módszer. Az európai államok ennek ellenére hasonló vagy ugyanilyen lépésekkel igyekeznek mérsékelni a válság hatásait. Kivétel nélkül minden országban visszafogják a kiadások nagy részét, a gazdaságélénkítés és a munkaerőpiac védelmében célzott támogatási rendszereket dolgoznak ki. Természetesen a nagyobb tartalékokkal rendelkező országok megengedhetik maguknak, hogy a költségvetési hiány akár soha nem látott magasságokba szökjön, de a magyar kormány ezt nem kockáztatja. Elkötelezettek vagyunk Magyarország gazdasági