Jövedelem

Válságkalauz főoldal

A globális gazdasági válság hatására a bérek, nyugdíjak vásárlóereje 2009-ben csökkeni fog. Az alábbi összeállítás bemutatja, hogy hogyan változnak idén a nyugdíjak, a családi és rászorultsági alapon járó támogatások, mit lehet igénybe venni a lakásfenntartási költségek mérsékléséhez.

Bérek 2009.
Nyugdíjak 2009.
Családi pótlék és gyermeknevelési támogatások
Támogatások nehéz élethelyzetben lévőknek
Lakásfenntartási költségek mérséklése

Bérek 2009.
A közszféra bértárgyalásai a szakszervezetek és a kormány között lezárultak. Ennek megfelelően a munkavállalók a bruttó 180 ezer forintos fizetés alatti keresetük 8,33 százalékát kapják meg havonta pótlékként (amely így megegyezik a korábbi 13. havi illetményük összegével), a 180 ezer forint felett keresők pedig havonta fix 15 ezer forintot kapnak. Az Országos Érdekegyeztető Tanács megállapodott a 2009. évi minimálbérről, a garantált bérminimumról, valamint a keresetnövelési ajánlásról, amelyeket a kormány jóváhagyott.

Az Országos Érdekegyeztető Tanács megállapodott arról, hogy
a) a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 2009. január 1-jétől havi 71.500 forint;
b) a legalább középfokú iskolai végzettséget és/vagy szakképzettséget igénylő munkakört ellátók garantált bérminimuma gyakorlati időtől függetlenül 2009. január 1-jétől havi 87 000 forint, 2009. július 1-jétől 2009. december 31-ig 87 500 forint.

Nyugdíjak 2009.
A kormány 2009-ben nem változtatta meg az évenkénti nyugdíjemelés törvényi szabályát, januárban a keresetek és az infláció tervezett mértéke alapján emelte a nyugdíjakat. A válság miatt kedvezőtlenül alakuló mértékek következtében a nyugdíjak vásárlóértéke átlagosan szerény mértékben csökken. A kormány azonban mindent elkövet annak érdekében, hogy a jövedelmek vásárlóértékének elkerülhetetlen csökkenése ne hozza lehetetlen helyzetbe a nyugdíjasokat, különösen az átlagos és átlag alatti nyugdíjjal rendelkezőket.

A parlament által elfogadott 2009. évi költségvetés biztosítja, hogy a nyugdíjasok 2/3-a esetében a nyugdíjak vásárlóértéke jövőre legfeljebb 1,3%-kal csökkenjen, miközben a reálkeresetek várhatóan közel 3%-kal mérséklődnek. Csupán a nyugdíjasok egyharmada számára lesz ennél jelentősebb a veszteség a 13. havi nyugdíj bevezetett korlátozása miatt. Az infláció kedvező alakulása esetén azonban a legtöbb nyugdíjas esetében nem csökken a nyugdíjak vásárlóértéke, egyharmaduknál pedig kisebb mértékű lesz a visszaesés.

-Januárban a nyugdíjak 3,1%-kal emelkednek (1,6%-os nettó keresetemelkedés és 4,5%-os inflációs előrejelzés alapján)

-Ha időben csúsztatva is, de szeptemberben sor kerül a nyugdíjkorrekciós program mintegy 1 millió nyugdíjast érintő következő lépésére:

Egységesen 2 %-kal emelkednek az 1988. és 1990. között megállapított saját jogú nyugdíjak. A többi korcsoportnál alacsonyabb emelést az indokolja, hogy ezekben az években viszonylag kedvezőek voltak a nyugdíjmegállapítás szabályai, így a későbbi években sem alakult ki súlyos aránytalanság. Ez az emelés több mint 300 ezer öregségi és rokkantsági nyugdíjast érint.
A 2008. évi differenciált emelést követően, újabb, most már egységesen 4%-os emelést kapnak az 1992-1995-ben megállapított nyugdíjjal rendelkezők, mivel ezekben az években volt a legkedvezőtlenebb a nyugdíjba vonulás szabálya. Az emelés közel 500 ezer öregségi és rokkantsági nyugdíjast érint.
Egységesen 4 %-kal emelkedik az 1997-1998. között megállapított saját jogú nyugdíjak összege. Az emelés 160 ezer öregségi és rokkantsági nyugdíjas számára biztosít többletet.

-A 13. havi nyugdíjban érvényesülő korlátozások együttesen mintegy 60 milliárd forinttal, 2%-kal mérséklik a kiadások illetve az átlagnyugdíj növekedési ütemét, és a nyugdíjasok egyharmadát, mintegy 1 millió nyugdíjast érintenek:

Mindenki megkapja a 13. havi nyugdíjat, de annak legnagyobb összege legfeljebb 80 000 Ft lehet.
A korhatár alatti öregségi nyugdíjban részesülők nem kapnak 13. havi nyugdíjat. Aki betöltötte a 62. életévét, annak az előző szabálynak megfelelően jár. Az életkori korlátozás nem érinti a rokkantsági nyugdíjasokat, az árvaellátást és az özvegyi nyugdíjat sem. (Az ideiglenes özvegyi nyugdíjat igen)-

-A nyugdíjak vásárlóértékének csökkenése eltérő a nyugdíjasok egyes csoportjainál. Az idősebb, átlagosnál kisebb nyugdíjban részesülőknél nem lesz vásárlóérték veszteség, a vásárlóérték visszaesése a legmagasabb nyugdíjban részesülő, a korhatárnál fiatalabb csekély létszámú csoportnál is 10 %-nál kisebb:

A nyugdíj és nyugdíjszerű ellátásban részesülők 2/3-ánál, akiknek ellátása 80 ezer forint alatt van, a csökkenés mértéke csak 1,3%.
A havi 80 ezer forintnál nagyobb nyugdíjjal rendelkezőknél a nyugdíjuk összegétől függően az 1,3%-on felül a 13. havi korlátozása további csökkenést jelent:
                    -85 ezer Ft-nál 0,5%
                    -100 ezer Ft-nál 1,7%
                    -200 ezer Ft-nál 5%
A 260 ezer 62 évnél fiatalabb előrehozott öregségi nyugdíjas nyugdíjának vásárlóértéke az 1,3%-on felül további 8%-kal csökken.

A nyugdíjak vásárlóértéke jövőre – valamennyi intézkedés hatását figyelembe véve – mintegy 3%-kal csökken, de még így is 38%-kal fogja meghaladni a 2001. évit, mivel nem csupán 2002-2006. között, de 2007-2008-ban, a kiigazítás éveiben is gyorsabban emelkedtek a nyugdíjak, mint amennyit a törvény kötelezően előírt. 2008-ban a nyugdíj és nyugdíjszerű ellátások átlagos összege már több mint kétszerese a hét évvel ezelőttinek.

További kérdéseivel forduljon az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatósághoz, olvassa el a Szociális és Munkaügyi Minisztérium nyugdíjrendszerről szóló tájékoztató füzetét és a Gyakran Ismételt Kérdésekre adott válaszokat a nyugdíjellátásokkal kapcsolatban.

Családi pótlék és gyermeknevelési támogatások
A családi pótlék összege a gazdasági válság hatására csak jövő év szeptemberében emelkedik, míg a többi gyermekek után járó támogatás (GYES, GYET) összege változatlan marad.

Családi pótlék gyermekenkénti összegének változása Ft/hó/gyerek
	2002.	2006.	2007.	2008.	2009. szeptember
Házaspár-élettárs
Egy gyermekesek	3 800	11 000	11 700	12 200	12 700
Két gyermekesek	4 700	12 000	12 700	13 300	13 900
három és több gyermekesek	5 900	14 000	14 900	16 000	16 700
Egyedülálló szülő gyermeke
Egy gyermekesek	4 500	12 000	12 700	13 700	14 300
Két gyermekesek	5 400	13 000	13 800	14 800	15 500
három és több gyermekesek	6 300	15 000	15 900	17 000	17 800
Tartósan beteg, fogyatékos gyerek
Családban	10 500	21 000	22 300	23 300	24 300
Egyedülálló	10 500	23 000	24 400	25 900	27 100
Saját jogon ellátást kapó nagykorú	10 500	18 000	19 400	20 300	21 200

Kisgyermeket nevelő szülők támogatásának havi összegei Ft
	2002.	2006.	2007.	2008.	2009.
Anyasági támogatás (egyszeri támogatás) (2003-tól a nyugdíjminimum 2,25-szöröse)	30 150	58 050	61 043	64 125	64 125
Ikergyermekek esetén (gyermekenként, egyszeri támogatás) (2003-tól gyermekenként a nyugdíjminimum 3-szorosa)	60 300	154 800	162 780	171 000	171 000
GYES	20 100	25 800	27 130	28 500	28 500
Ikergyermekek esetén (2003-tól a nyugdíjminimum 2-szerese)	20 100	51 600	54 260	57 000	57 000
GYET (a három és több gyermekeseknek a gyerek 8. életévéig)	20 100	25 800	27 130	28 500	28 500

Az ellátások igénylésekhez szükséges nyomtatványok letölthetők a Szociális és Munkaügyi Minisztérium és a Magyar Államkincstár oldalain. A kitöltött nyomtatványokat a Magyar Államkincstár területileg illetékes igazgatóságain kell leadni. Még többet szeretne tudni a gyermekek után járó ellátásokról, keresse fel a Szociális és Munkaügyi Minisztérium honlapjának Gyakran Ismételt Kérdések erre vonatkozó részét vagy a Magyar Államkincstár oldalát.

Támogatások nehéz élethelyzetben lévőknek

A költségvetési törvény részeként elfogadott „Út a munkához” program fő célja, hogy mindenki, aki képes dolgozni, munkával járuljon hozzá közös terheink viseléséhez, a ténylegesen rászorulók viszont megfelelő ellátást kapjanak. A program bevezetésekor, 2009-ben átalakul a szociális segélyezés rendszere. A munkaképes korú, de állás és jövedelem nélküli, szociális helyzetüknél fogva támogatásra jogosult személyek esetén két kategória lesz az eddigi egy szociális segély helyett:

Rendszeres szociális segélyezettek
Rendelkezésre állási támogatásban részesülők

Rendelkezésre állási támogatásban fognak részesülni, akik munkaképesek, és a munkaügyi kirendeltséggel álláskeresési megállapodást kötnek. A munkavégzésre nem alkalmas személyek pedig rendszeres szociális segélyre jogosultak. Ebbe a csoportba tartoznak az egészségkárosodott személynek minősülő, vagy 55. életévüket betöltött, vagy a 14 év alatti gyermeket nevelő személyek, ha a gyermek napközbeni ellátását az önkormányzat nem tudja biztosítani. .

A szociális segélyezetteknek a családsegítő központokkal kell együttműködniük. A rendszeres szociális segély összegének kiszámítása nem változik: továbbra is a család összetételének és jövedelmének figyelembevételével kerül megállapításra, a nyugdíjminimum 90%-ig egészítené ki a család összjövedelmét, de havi mértéke nem haladhatja meg a nettó minimálbér összegét.

Az "Út a munkához" programmal, így az új támogatási rendszerrel kapcsolatban is telefonos ügyfélszolgálatot indított a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal. A telefonos ügyfélszolgálat munkatársai telefonon a 06 1 459 1077 számon, illetve írásban az utamunkahoz@lab.hu e-mail címen érhetők el. Az ügyfélszolgálathoz beérkezett kérdésekre adott válaszok a www.afsz.hu honlapon a „Gyakran feltett kérdések” menüpont alatt találhatók.

A szociális rászorultság alapján igénybe vehető további ellátásokat a Szociális és Munkaügyi Minisztérium kiadványa és honlapja mutatja be.

Lakásfenntartási költségek mérséklése
A gázfogyasztás és távhőfelhasználás 2009. évi szociális támogatási rendszere a Szociális és Munkaügyi Minisztérium és a Magyar Államkincstár honlapján is megtekinthető. A 2009. évre a család tagjainak és jövedelmének igazolásával mindenkinek újra kell igényelni mind a gáz-, mind a távhőtámogatást. A kalkulátor segítségével megállapíthatja, hogy jogosult-e és mekkora támogatásra. A jövő évre vonatkozó támogatási igényt a Magyar Államkincstár Regionális Igazgatóságaihoz kell eljuttatni. Az igényléshez szükséges nyomtatványt a ma is támogatásban részesülőknek az Magyar Államkincstár 2008. novemberben postán megküldte, az új igénylők pedig a területileg illetékes igazgatóságokon vagy a Magyar Államkincstár honlapjáról szerezhetik be illetve tölthetik ki interneten keresztül. Itt útmutatót is találnak a nyomtatványok kitöltéséhez, valamint hasznos tanácsokat a kérelmek benyújtásához.

Új Magyarország Lakásfelújítási Program néven folytatódik a Panelprogram (a nyílászárók cseréje, az épület hőszigetelése, gépészeti rendszerének, felvonóinak felújítása), a kéményfelújítási program és az ÖKO-program (a távfűtött lakások egyedi fűtésszabályozásának kialakítása). Hiszen az energiapazarlás megszüntetése bármely támogatásnál jobban, akár 20-30%-kal is mérsékelheti egy család fűtési kiadásait. A pályázati programok keretében már nem csak a panelházak, hanem hanem a hagyományos szerkezetű lakóépületek felújítására is lehetőség nyílik. 2011-ig 30 milliárd forint áll rendelkezésre a lakásfelújítások támogatására. Ennek egyik fő forrása az elmúlt években nyereségüket a világpiaci nyersanyagárak növekedéséből fakadóan látványosan növelő energiaszolgáltatókra kivetett különadó. A „Robin Hood” adó a nyereség 8%-a, amelyet két évig, 2009-2010-ben kell az energiaellátó cégeknek fizetniük.

A távfűtéses lakásokban élő 1,7 millió ember megélhetését, lakásfenntartási költségeit nemcsak a Panelprogram és ÖKO-program csökkenti, hanem az árszabályozás átláthatóvá tétele is. Már a Robin Hood adó bevezetése előtt 2008.októberétől átlagosan 32%-kal emelkedett a távfűtéses lakásokban élők szociális alapon járó támogatása.

A Nemzeti Energiatakarékossági Program (NEP) keretében a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium a lakosság energiahatékonysági beruházásait, valamint a megújuló energiafelhasználás ösztönzését támogatja az Energia Központ Kht-n keresztül. A 2009. évi pályázatok hamarosan kiírásra kerülnek.

Hasznos energiatakarékossági tippeket nyújt a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium Energianyerő oldala, további ötleteket energiaszolgáltatója honlapján talál.