Átlépés a vakbarát verzióra
Nyitóoldal > Kormányzati lépések a gazdasági válság ellen
Legkisebb betűméretKözepes betűméretLegnagyobb betűméret

Kormányzati lépések a gazdasági válság ellen

Válságkalauz főoldal

2009. augusztus
2009. július
2009. június

2009. május

2009. április
2009. március
2009. február 
2009. január
2008. december
2008. november
2008. október

 


2009. augusztus


2009. augusztus 26.
Kincstárnokok a tárcáknál
A kormány meg kívánja honosítani a kincstárnoki rendszert a minisztériumoknál. A miniszterelnök minden minisztériumhoz és a központi költségvetés intézményeihez kincstárnokot rendel ki, aki a helyi pénzügyi folyamatokat figyeli.

2009. augusztus 26.
A kormány elfogadta a második építési gyorsító csomag részleteit

A kormány megtárgyalta és elfogadta a második építési gyorsító csomag részletszabályait tartalmazó rendeleteket, amelyek egyszerűsítik az építési engedélyezést, illetve maghatározzák a fedezetkezelő személyét és díját.

2009. augusztus 24.
A kormány maximálná a végkielégítéseket
A kormány maximálja az állami és önkormányzati vállalatoknál adható végkielégítések mértékét, valamint rendeletben előírja e vállalati körben a vezetők és menedzser szerződéssel rendelkezők javadalmazásának nyilvánosságát.

2009. augusztus 13.
4+1 program nagyvállalkozások számára is
A kormány 10 milliárd forintos kerettel az átmenetileg nehéz helyzetbe került nagyvállalatok számára is elérhetővé tette a 4+1 napos munkahetet támogató programját. A nagyvállalkozások nemcsak munkahelyeiket őrizhetik meg a támogatások igénylésével, az oktatás révén versenyképességüket is növelhetik.

2009. augusztus 1.
Egyoldalú szerződésmódosítások korlátozása
Augusztus 1-jén lépett hatályba a hitelintézetekre vonatkozó törvény kormány által javasolt módosítása, amely korlátozza az egyoldalú szerződésmódosítást, a hitelek egyoldalú drágítását.

2009. augusztus 1.
Elindult a Kríziskezelő Program
Augusztus 1-jén indult útjára a Kríziskezelő Program, amelynek létrehozásáról a kormány még júniusban döntött. A válság által leginkább sújtott, legkiszolgáltatottabb társadalmi csoportok, családok november végéig egyszeri, minimum húszezer, maximum ötvenezer – különös méltánylást érdemlő esetben akár százezer – forintos vissza nem térítendő támogatásban részesülhetnek a program révén, amelynek számlájára folyamatosan érkeznek a felajánlások.


2009. július 30.
Átmeneti létszámstop a kormány vagy miniszter irányítása, illetve felügyelete alá tartozó egyes költségvetési szerveknél
Július 30-tól a kormány vagy miniszter irányítása, illetve felügyelete alá tartozó közhatalmi költségvetési szerveknél és a miniszter irányítása alá tartozó közintézményeknél meglévő üres, valamint megüresedő álláshelyek – az erről szóló 1127/2009. Kormányhatározatban meghatározott kivételekkel – nem tölthetőek be, illetve az azokra jutó rendszeres és nem rendszeres személyi juttatás – a munkaadókat terhelő járulékokkal együtt – nem használható fel. A kormány kb. havi 1 milliárd forint megtakarítást vár az intézkedéstől.

2009. július 28.
Hatályba lépett a lakáshiteleseket megsegítését célzó törvény
A jogszabály értelmében az átmenetileg nehéz helyzetbe került lakáshitellel rendelkezők úgynevezett áthidaló kölcsön folyósítására vonatkozó hitelszerződést köthetnek a bankkal, amely legfeljebb két évig részben fedezi kölcsönük havi részleteinek törlesztését.

2009. július 22.
Teljes fogyasztóvédelmi hatósági jogkör a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének
A banki magatartáskódex betartása és a banki ügyfelek fokozottabb védelme érdekében a kormány döntött a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete jogkörének kibővítéséről. A döntés értelmében a PSZÁF teljes hatósági jogkört kap szeptember 1-jétől, így a PSZÁF a jövőben eljárhat minden olyan esetben, amikor valamelyik felügyelete alá tartozó szervezet megsért bármilyen fogyasztóvédelmi szabályt.

2009. július 21.
Megalakult a Kríziskezelő Program Tanácsadó Testülete
Megtartotta alakuló ülését a kormány által felkért civil szervezetek képviselőiből álló Kríziskezelő Program Tanácsadó Testülete, amelynek feladata, hogy figyelemmel kísérje a Kríziskezelő Program számláján rendelkezésre álló keretösszeg felhasználását.

2009. július 17.
A kormányfő megbeszélést folytatott a bankok vezetőivel
A felek megállapodtak abban, hogy PSZÁF, a bankok, a Bankszövetség, a Gazdasági Versenyhivatal és a kormány közösen hoz létre egy érthető, átlátható és tisztességes magatartáskódexet.

2009. július 14.
MFB Gazdaságélénkítési Bankgarancia Program elindítása
A kormány július 1-jei döntése nyomán az MFB 50 milliárd forintos kerettel Gazdaságélénkítési Bankgarancia Programot indított, amelynek keretében az MFB a vállalkozásoknak 125 millió és 5 milliárd forint közötti nagyságrendben biztosít forgóeszköz-hitel felvételi lehetőséget.

2009. július 7.
Megemelt ÁFA-tartalom kompenzálása az uniós projektek esetében
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség – a támogatott projektek esetében – kompenzálja a 2009. július 1-jétől életbe lépett, megemelt ÁFA tartalmat, mint a projektgazdáknak fel nem róható költségnövelő tényezőt. Az Ügynökség ezzel segíti elő, hogy ne kerüljenek veszélybe a nagy értékű beszerzések.

2009. július 1.
Az igazgatósági és felügyelő-bizottsági tagsággal járó költségek 50%-ra történő csökkentése a többségi állami és önkormányzati tulajdonú vállalatok esetében
A Vagyongazdálkodási Tanács a kormány kérésére a többségi tulajdonú állami társaságok igazgatósági és felügyelő bizottsági testületei összköltségének 50%-os csökkentését valósította meg. A tiszteletdíj-csökkentést 2009. július 1–jétől rendelte el a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács, az igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok létszámának csökkentése július végéig megvalósult.

2009. július 1.
A nehéz helyzetbe került diákhitelesek megsegítése
A kormány július 1-jei ülésén döntött arról, hogy a nehéz helyzetbe került diákhitelesek a következő két éven belül, azaz 2011. június 30-ig a Diákhitel Központnál igényelhetik a megállapított törlesztő-részletük mérséklését. A Diákhitel Központ a fennálló indokok vizsgálata nélkül engedélyezi a kisebb törlesztő-részlet iránti igényt, maximum 24 hónapos időtartamra. A törlesztő-részlet nem lehet kevesebb a minimálbér 6-9%-ánál.

2009. július 1.
Kedvezményes hitel az önkormányzatoknak
A kormány döntése értelmében az önkormányzatok a Magyar Fejlesztési Bankhoz fordulhatnak kedvezményes, önrész nélküli hitelért, ha bajbajutott lakáshitelesek megsegítésekor elővásárlási jogukkal kívánnak élni.

2009. július 1.
Már több mint ötmilliárd forint van a krízisalapban
Több mint ötmilliárd forint gyűlt össze eddig a rászorulók számára létrehozott krízisalapban.


2009. június 26.
Július 1-től átalakul az adó- és a lakástámogatási rendszer
A kormány a foglalkoztatás ösztönzése és a gazdaság élénkítése érdekében olyan adómódosításokra tett javaslatot, amelyek eredményeként már idén július 1-től több marad az emberek zsebében és mérséklődnek a vállalkozások adóterhei is.

2009. június 23.
Ősztől indul a biztos kéz program

A közbeszerzéssel indított építési beruházásoknál október 1-jétől kell kötelezően alkalmazni a fedezetkezelőt, aki a műszaki ellenőr igazolása alapján fizeti ki a projekten dolgozó vállalkozókat.

2009. június 19.
Minden miniszter felajánlotta egyhavi fizetését a krízisalapba
Egyhavi fizetésüket ajánlották fel a miniszterek a krízisalapba, összesen bruttó 16,5 millió forintot.

2009. június 17.
A lakástámogatási rendszer átalakítása
A válságkezelő kormány július 1-jével felfüggeszti a lakástámogatások jelenlegi rendszerét. Ezzel egy időben július 1-jén előterjesztést nyújt be egy újabb, célzottabb lakástámogatási rendszer kiépítésére. A lakástámogatások felfüggesztésének indoka a költségvetési kiadások csökkentése.

2009 június 17.
A 2010-es adótörvény-javaslatot módosító indítványokról döntött a kormány
Döntött a kormány arról, hogy a béren kívüli juttatásoknál - cafetéria - 25 százalékos lesz az adókulcs, és megszűnik a 400 ezer forintos összeghatár - közölte a kormányszóvivő a szerdai tájékoztatón, miután a kormány döntött arról, hogy melyek azok az adómódosítási javaslatok, amelyeket támogat.

2009 június 17.
Kiss Péter: négymilliárd forint is összegyűlhet a krízisalapban
A kormány elfogadta azt a határozatot, amely szerint augusztus 1-jén indul a szociális kríziskezelő program, amely november 30-ig tart. A programot a kabinet által egymilliárd forinttal létrehozott nyitott alapból finanszíroznák. Az alapba kerül többek között az állami vállalatvezetők kétmillió forintos fizetése feletti összeg, illetve Bajnai Gordon miniszterelnök fizetése is.

2009 június 11.
Bölcsőde- és óvodafejlesztésekről döntött a kormány
A kormány tegnapi ülésén tárgyalt a gyermekek napközbeni ellátásának fejlesztéséről, ami fontos eleme a foglalkoztatottság növelését, a gyermeket vállaló nők munkaerőpiacra történő visszatérésének ösztönzését szolgáló intézkedéseknek. Ezt a célt szolgálják a családtámogatási rendszer átalakítására vonatkozó javaslatok is, amelyeket május végén fogadott el az Országgyűlés.

2009. június 2.

Szolidaritási intézkedéscsomag bevezetését tervezi a kormány
A kormány a szolidaritási intézkedéscsomag részeként javaslatot tesz szociális kríziskezelő program létrehozására, a méltányossági nyugdíjkeret megemelésére, a 65 év felettiek utazási kedvezményének megtartására, illetve a nehéz helyzetbe került lakáshitelesek megsegítésére.

2009. május 28.
Több mint 3 milliárd forint gyermekéteztetésre, ifjúsági- és gyermekprogramokra
A tavalyi évben felhasználható összeg duplája, összesen 2,4 milliárd forint fordítható idén nyári gyermekétkeztetésre és összesen több mint 660 millió forintot áll rendelkezésre ifjúsági- és gyermekprogramokra, nyári táboroztatásra, illetve a táborok támogatására.

2009. május 28.
Bajnai: nem csökken a határon túli magyarok támogatása
A határon túli magyarok támogatását a gazdasági válság okozta nehézségek ellenére sem csökkenti a kormány - jelentette ki Bajnai Gordon miniszterelnök a magyar-magyar kormányzati konzultáción csütörtökön.

2009. május 27.
Hátrányos kistérségek felzárkóztatására 97 milliárd forint támogatás
A leghátrányosabb helyzetű 33 kistérség leszakadásának megállítására 97 milliárd forintot különítettek el, e pénzekből az idén mindenhol el kell kezdeni a beruházásokat - közölte Bajnai Gordon miniszterelnök Szentendrén egy szakmai konferencián.

2009. május 26.
Növelik a bölcsődei férőhelyek számát, a családi pótlék összege nem változik
A parlament által elfogatott törvény átalakítja a gyermekgondozási támogatásokat. Ezzel párhuzamosan növelik a bölcsődei férőhelyek számát és támogatják az óvoda- és bölcsöde fejlesztéseket.

2009. május 21.
Jövőre 15 ezer forinttal nőhet az átlagbér és adófajták szűnnek meg
A kormány az egyszerűsítés jegyében szeretne minél több nehezen adminisztrálható, a vállalkozásoknak sok terhet jelentő kis adótól megszabadulni - jelentette be a pénzügyminiszter a csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón. Oszkó Péter hozzátette: A személyi jövedelemadó alsó sávhatára az idén 1,9 millió forintra, jövőre 5 millió forintra emelkedik, és ennek nyomán a havi nettó kereset átlagbér esetében 2010-ben 15 ezerrel forinttal nő.

2009. május 20.
Kibővíti a kormány az Út a munkához programot
A kormány a mezőgazdasági idénymunka támogatásával kívánja bővíteni a foglalkoztatottak körét. Az Út a munkához nevű program részét képező intézkedéssel elsősorban a rendelkezésre állási támogatásban részesülőknek, másodsorban pedig a nyilvántartott álláskeresőknek kíván munkalehetőséget biztosítani a kormány.

2009. május 20.
Bankgarancia az élelmiszer-ipari vállalkozásoknak
Bankgarancia programot vezet be a Magyar Fejlesztési Bank a kormány döntése nyomán az élelmiszer-feldolgozó vállalkozások éven túli forgóeszköz hitellehetőségeinek bővítésére június 1-től. A MFB Élelmiszeripari Bankgarancia Program bevezetése összesen 37,5 milliárd forintos forgóeszköz hitel felvételét teszi lehetővé, ezzel is enyhítve a gazdasági válság hatásait ebben a szektorban.

2009. május 19.
Enyhítik a közbeszerzési pályázatok feltételeit

A kormány javaslatára az Országgyűlés ellenszavazat nélkül fogadta el a rendezett munkaügyi kapcsolatokról szóló törvénymódosítást. A módosítás legfontosabb eleme, hogy a jövőben csak a súlyosabb szabálytalanságot elkövető munkáltatókat zárják ki az uniós és hazai támogatási, valamint a közbeszerzési eljárásokból.

2009. május 18.
A sikeres EB és IMF megállapodás a hazánk iránti erősödő bizalom eredménye
A válságkezelő kormány – korábbi vállalását teljesítve – megalakulását követően haladéktalanul tárgyalásokat kezdeményezett az Európai Bizottsággal valamint a Nemzetközi Valutaalappal a nemzetközi válság magyarországi hatásait enyhítő programról.

2009. május 18.
Csökkentik az állami cégek vezetőinek fizetését
Bajnai Gordon azt kérte a nemzeti vagyonkezelőtől, hogy 50 százalékkal csökkentse az állami tulajdonú társaságok igazgatósági és felügyelőbizottsági tagjainak tiszteletdíját; a miniszterelnök hétfőn, a parlamenti ülés előtt tett sajtónyilatkozatában azt is kérte, hogy a vagyonkezelő a menedzser vezetők fizetését havi kétmillió forintban maximálja.

2009. május 15.
Pályázatok kisvállalkozásoknak a munkahelyek megtartásáért
Húszmilliárd forint keretösszeggel mikró-, kis- és középvállalkozások írnak ki pályázatot még májusban a munkahelyek megtartásáért, további 10 milliárd forintos keret pedig a nagyvállalkozások munkahely megtartását segíti.

2009. május 13.
Oszkó: az szja alsó sávhatára 5 millióra emelkedik
A személyi jövedelemadó alsó sávhatára jövőre a tervek szerint 2010-ben 5 millió forintra emelkedik az idei 1,9 millió forintról. Az adórendszer átalakítása  nemcsak a rövid távú pénzügyi egyensúly megteremtését, de a munkahelyek megőrzését, illetve újak létrehozását, hosszabb távon pedig a gazdaság növekedését szolgálja.

2009. május 11.
Megszavazták az idei adócsomagot
Elfogadta az Országgyűlés az idei adótörvények módosítását hétfőn. A döntés értelmében július 1-től 20-ról 25 százalékra nő az áfakulcs, bevezetnek egy 18 százalékos, kedvezményes kulcsot a tejre, a tejtermékekre, a kenyérre és a pékárukra. 18 százalékos, kedvezményes kulcs vonatkozni a távhőre is.

2009. május 5.
Az Országgyűlés elfogadta a nyugdíjmódosításokat
A parlament döntése szerint július 1-jétől megszűnik a 13. havi nyugdíj, ennek második, novemberben esedékes részletét idén már nem folyósítják. A módosítások szerint a 13. havi nyugdíj helyett nyugdíjprémiumot vezetnek be, amelynek az összege csak akkor éri el a mai 13. havi nyugdíjnak megfelelő összeget, ha a gazdasági növekedés eléri a 7,5 százalékot.

2009. május 4.
Távhőcsomagot tervez a kormány
A kormány a távhő általános forgalmi adókulcsának csökkentése mellett olyan intézkedéscsomagot tervez, amelynek révén sok embernek már az idén érzékelhetően olcsóbb lesz a távhő – mondta Bajnai Gordon miniszterelnök.

2009. április 30.
A távmunka-pályázattal 701 új munkahely jöhet létre
A 2009-es távmunka-pályázaton 122 pályázó több mint 453 millió forint támogatást nyert el, így összesen 701 új távmunkahely jöhet létre. A győztes pályázók közül a kis- és középvállalkozások száma 107 volt. A legtöbb pályázat a Közép-magyarországi régióból érkezett. Egy munkahelyre vetítve a támogatás összege meghaladta a 646 ezer forintot.

2009. április 29.
A kormány bevezetné a "biztos kéz" programot
A kormány döntött az építési beruházások gyorsítását szolgáló törvénymódosításokról. A javaslatcsomag a tavaly elkezdett program folytatása, parlamenti elfogadása esetén a kiemelt beruházásokon túl minden építkezés esetében könnyítéseket, nagyobb átláthatóságot és gyorsabb megvalósítást eredményezhet. A tervezett lépésektől összességében az adminisztratív terhek csökkenését, a feketefoglalkoztatás visszaszorulását, a korábbinál hatékonyabb építőipari válságkezelést, és a lánctartozások megfékezését várja a kormány. Utóbbi érdekében indítja el osztrák és német példára a kabinet a “Biztos kéz” programot.

2009. április 23.

A kancellária fő feladata a válságkezelés koordinációja
A Miniszterelnöki Hivatal (MeH) fő feladata a Bajnai-kormány alatt szinte kizárólag a válságkezelés központi koordinációja. Molnár Csaba kancellária miniszter bejelentette: szakértői karakterű válságkezelő kormányzást fognak megvalósítani a következő egy évben, és mindez speciális feladatokat támaszt a minisztériummal szemben.

2009. április 21.

Válságkezelő program
A Bajnai Gordon által vezetett válságkezelő kormány második ülésén elfogadta azt a Válságkezelő programot, amely megóvja az országot és a magyar embereket a még nagyobb bajtól, stabilizálja az állam finanszírozását, a költségvetés egyensúlyát és talpra állítja a gazdaságot.

2009. április 19.

Bajnai: a cselekvési program lemondást kér mindenkitől

Bajnai Gordon szerint a válságkezelő program - amely a cselekvés, a kilábalás és a növekedés programja - lemondást, szolidaritást kér mindenkitől, de ennek eredményeként az ország talpra állhat és megerősödhet. A kormány által tervezett megszorítások a februári csomaggal együtt idén 400 milliárd, jövőre 900 milliárd forintot tesznek ki.

2009. április 17.

Takarékossági csomagról döntött a kormány

Takarékossági csomagot fogadott el a kormány, "az állam magán kezdje a takarékoskodást" jegyében. A kormány a lehető leghamarabb az Országgyűlés elé terjeszti a törvénymódosítást, amely azt tartalmazza, hogy a miniszterek fizetése 15 százalékkal csökkenjen

2009. április 16.
Megalakult a válságkezelő kormány

Bajnai Gordon miniszterelnök ellenjegyezte a miniszteri kinevezésekről szóló köztársasági elnöki határozatot, így megkezdhetik tevékenységüket az új miniszterek és hivatalosan is megalakult a válságkezelő kormány.

2009. április 14.

Bajnai Gordon a héten megtartja a válságkezelő kormány első ülését
A miniszterelnök-jelölt a keddi parlamenti beszédében közölte: vállalja, hogy megválasztott kormányfőként a legrövidebb határidőkhöz tartja magát, és a héten már a nyilvánossággal is megismerteti a válságkezelő program részleteit.

2009. április 14.

Változás és folyamatosság a válságkezelő kormányban
A változás és a folyamatosság egyszerre jellemzi a válságkezelő kormányt - mondta Bajnai Gordon miniszterelnök-jelölt keddi parlamenti felszólalásában, ismertetve kabinetje névsorát.
 
2009. április 6.
37 milliárd támogatás telephelyek modernizálására

A gazdasági világválság leginkább a kis- és középvállalkozásokat veszélyezteti, ezért is szükséges tőkeellátottságuk növelése. Összesen 37 milliárd forint támogatást nyújt telephelyek modernizálására és foglalkoztatást generáló beruházásokra európai uniós forrásból a kormány.

A kormány elfogadta azt a rendeletet, amely alapján a Munkaerőpiaci Alapból a válságkezelésre elkülönített 10 milliárd forintos keret forrásait részmunkaidős foglalkoztatás támogatására is fel lehessen használni. Ez több ezer munkahely megőrzését teszi lehetővé.

2009. március 20.
Megjelent a Válságkalauz harmadik, "Tudatos vásárlás" című része.

A kiadvány a pénzügyi és fogyasztói tudatosság, illetve a takarékosság területén ad tanácsokat, ismerteti a lehetőségeket, illetve olyan témákban segít eligazodni a válság idején, mint a fogyasztóvédelem, a lakásfelújítási programok, vagy a tudatos vásárlás.

2009. március 20.
A válság idején fontos a kutató-fejlesztő munkahelyek megőrzése

Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) 1,6 milliárd forint kerettel pályázatot hirdetett kis- és középvállalatoknak, költségvetési és nonprofit kutatóhelyeknek a 2008. szeptember 1-je után elbocsátott kutató, fejlesztő szakemberek foglalkoztatására.

2009. március 18.
Március végéig lehet pályázni munkahely-teremtési támogatásokra

A pályázó vállalkozások minisztériumhoz érkezett kérésére Szűcs Erika szociális és munkaügyi miniszter 2009. március 18-ról 2009. március 31-re módosította a Munkahelyteremtő beruházások támogatása és a Magas hozzáadott értékű tevékenységek munkahelyteremtő beruházásainak támogatása elnevezésű központi programok alapján elkészített pályázatok beadási határidejét.

2009. március 16.
20 milliárd forint régiós válságkezelésre 2010 végéig

A regionális, illetve a kistérségi válságkezelésre 20 milliárd forintos alapot hozott létre a kormány, amelynek alapvető forrása a Regionális Operatív Program (ROP). A válságkezelő alapból azok a kistérségek részesedhetnek, ahol a munkanélküliségi arány magasabb mint az országos átlag, illetve az állástalanok száma meghaladja a kétezer főt. 

2009. március 13.
Magyarország lehívhatja az uniós hitelkeret második részletét

A hónap végéig lehívja Magyarország az európai uniós hitelkeret második, 2 milliárd euró összegű részletét - jelentette be a pénteki kormányszóvivői tájékoztatón Keller László, a Pénzügyminisztérium államtitkára.

2009. március 13.
A gazdasági válság hatásainak enyhítése és a kiadások csökkentéséért eddig megtett intézkedések

A nemzetközi pénzügyi, majd gazdasági válság kirobbanása óta a kormány számos intézkedést tett annak hatásainak mérséklésére, és a hosszútávú stabilitás megőrzése érdekében.

2009. március 10.
306 milliárd forint válságkezelésre

A kormány 306 milliárd forint hazai és uniós pályázati forrást biztosít a vállalkozásoknak a munkahelyek megmentésére, a termelés fenntartására, illetve profil-átalakításra - jelentette ki a miniszterelnöki hivatal válságkezelésért felelős államtitkára kedden Egerben.

2009. március 9.
Válságkalauz kiadványok

Az emberek jelentős részét foglalkoztatják a válsággal kapcsolatos kérdések, ugyanakkor nem mindenki számára adott a lehetőség, hogy hozzájusson a vállalkozását, a családját leginkább érintő, a válság hatásainak enyhítése szempontjából fontos információkhoz az interneten. A kormány ezért mindenki számára ingyenesen elérhető kiadványsorozat terjesztését kezdi meg, a válságkalauz honlap tematikája alapján négy témában: a munka, a vállalkozások, a tudatos vásárlás és a családi költségvetés.

A válságkalauz kiadványok áttekinthető módon, érthető nyelvezetet használva ismertetik az igénybe vehető kormányzati támogatásokat, szolgáltatásokat, tanácsokat adnak a nehéz helyzetben lévőknek, megoldási javaslatokat tesznek a válság hatásainak mérséklésére.

A kiadványokhoz mindenki ingyenesen hozzájuthat a frekventált hivatalokban, az APEH ügyfélszolgálati irodáiban, a postákon vagy például a lottózókban. Elsőként a „munka” témájú füzettel találkozhatnak az emberek – a fentieken túl – a foglalkoztatási szolgálatoknál, ezt követi a „vállalkozások” című kiadvány. A kiadványok négy hétig heti rendszerességgel jelennek meg.

2009. március 6.
Átmeneti támogatások a bajba jutott vállalkozásoknak

A válság miatt bajba jutott cégek megemelt összegű állami támogatást és a korábbinál kedvezményesebb hiteleket kaphatnak, miután a kormány az Európai Bizottság döntése alapján határozott erről a két átmeneti támogatási formáról. A kormány döntése értelmében a két átmeneti támogatási forma: a megemelt összegű, az eddigi 200 ezer euró helyett 500 ezer eurós állami támogatás, valamint a kedvezményes egyéni kamatláb alkalmazása a hitelek esetében.

2009. március 4.
Állami készfizető kezesség a lakáscélú kölcsönnel rendelkezőknek

Az Országgyűlés elfogadta a lakáscélú kölcsönökre vonatkozó készfizető kezességről szóló törvényt, amely az Európai Bizottság jóváhagyást követően léphet hatályba.  Az állam átmeneti időre készfizető kezességvállalással segíti azokat, akik a törvényben meghatározott lakás célú kölcsönt vettek fel, majd a válság miatt, önhibájukon kívül 2008. szeptember 30-át követően veszítették el a munkahelyüket.

2009. február

2009. február 26.
50 ezer állást őrizhet meg az új kormánytámogatás

Ötvenezer munkahely megtartását teszi lehetővé a szerdai kormányülésen elfogadott 30 milliárd forintos, európai uniós forrásból finanszírozott munkahelymegőrzési támogatás. A kormány "4+1 napos" támogatása minden ötödik munkanap bérköltségét átvállalja a munkáltatótól, a pályázó cégek munkavállalóinak legfeljebb 50 százalékáig. Ennek feltételeként az érintett cégeknek vállalniuk kell, hogy két éven át nem hajtanak végre létszámleépítést, illetve a bértámogatásban lévő dolgozókat hetente egyszer továbbképzésekben részesítik.

2009. február 24.
Harmadszor ül össze a kormányzati válságkezelő központ

Pénteken ülésezik harmadszor a Kormányzati Válságmegelőző és Válságkezelő Központ (KVVK) - közölte Tukacs István, a gazdasági válságövezetek kezeléséért felelős kormánybiztos az MTI-vel kedden.

2009. február 24.
Magyarország helyes gazdaságpolitikát választott
.

Az Európai Bizottság értékelése szerint Magyarország helyes gazdaságpolitikát választott, hogy kezelje a magas államháztartási hiányt és külső adósságot - szögezte le kedden Brüsszelben José Manuel Durao Barroso, a testület elnöke, miután megbeszélést folytatott Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel

2009. február 24.
A kormány eddig 214 milliárd forintos kiadáscsökkentésről döntött

A kormány az elmúlt hetekben eddig összesen 214 milliárd forint kiadáscsökkentésről döntött - mondta Keller László, a Pénzügyminisztérium államtitkára az MTI-nek hétfőn. Keller László közölte: a 2009-es költségvetési hiánycél 2,9 százalék, de a kormány arra törekszik, hogy ennél alacsonyabb legyen. Az államtitkár szerint ehhez a kabinet saját hatáskörben tehet újabb lépéseket, illetve az év hátralévő részében megfontolhatja, hogy kezdeményez-e olyan törvénymódosításokat, amelyekkel további megtakarítások is elérhetőek.

2009. február 22.
Válságkezelés és növekedés - kormányzati stratégia az erős Magyarországért konferenciasorozat

Február 26-ától kezdődően mintegy egy hónapon át kormányzati konferenciák keretében ismereti a kormány a válságkezelést és növekedést szolgáló stratégiát. A megyei jogú városokban megrendezésre kerülő konferenciákon a stratégia kidolgozásában érintett tárcavezetők mutatják be a kormány javaslatait.

2009. február 18.
Kész a túlélő csomag a vállalkozások számára

Kész a vállalkozásoknak összeállított, a válság hatásainak enyhítésére készített túlélő csomag, és megnyíltak a csomag elemeihez hozzáférést biztosító csatornák is - mondta Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter a szerdai kormányszóvivői tájékozón.Emlékeztetett rá, november elején a gazdasági válság kezelésére a kormány mintegy kétéves időtartamra 1.400 milliárd forintos csomagot állított össze, amelyből már 560 milliárd forint elérhető a hazai bankrendszer hálózatán keresztül. Emellett a kis- és középvállalkozások megrendeléseinek biztosítására mintegy 1,5-2 éves időtartamra egy kétezer milliárd forintos csomagot is összeállított a kormány, amelyből hozzávetőleg 1.800 milliárd forintot szán az építőipari ágazat megsegítésére.

A fejlesztési miniszter elmondta: a múlt héten mintegy 100 ezer e-mailt küldött ki hazai kis- és középvállalkozásoknak annak érdekében, hogy lássák, milyen pénzügyi és pályázati eszközöket vehetnek igénybe tevékenységük megőrzésére, fejlesztésére. Eddig már 13.600 kattintást észleltek a Pénztérkép honlapon, ahol a lehetőségeket mutatja be a gazdasági és fejlesztési tárca.

2009. február 16.
Válságkezelés és növekedés - kormányzati stratégia

- Az adó- és járulékrendszer, továbbá a nyugdíjrendszer átalakítására jelentett be lépéseket Gyurcsány Ferenc miniszterelnök évindító, napirend előtti felszólalásában hétfőn az Országgyűlésben. 

Magyarországnak ma kettős szorításból kell kitörnie. Egyszerre kell a válság közvetlen következményeit enyhíteni, és a kilábaláshoz szükséges növekedési pályát szerkezeti átalakításokkal megalapozni. Mindezt úgy, hogy a gazdaság nyitottsága és a költségvetési helyzet korlátozza a gazdaságpolitika mozgásterét, nem adhatjuk fel az elmúlt évek nagy eredményét: az egyensúlyt.
 
A tavalyi év végén megtett azonnali válságkezelő lépéssorozat átmeneti időre enyhítette a nyomást, és lehetőséget adott egy új, a kettős kihívásra választ adó "Válságkezelés és növekedés - stratégia az erős Magyarországért" kidolgozására. Ennek keretében a kormány öt területen kíván változtatásokat kezdeményezni: az adó-, a szociális-, a nyugdíjrendszer, valamint a reálgazdaság és a politikai-közjogi ügyek terén.

2009. február 13.
Megemelt összegű diákhitel a gazdasági válság miatt rászorulóknak


A kormány úgy döntött, hogy megemeli a Diákhitelt azok számára, akiknek a családja a gazdasági válság nehézségei miatt komoly gondba került, ne legyenek veszélyeztetve felsőoktatási tanulmányaik. E szerint annak a hitelfelvevőnek, akinek mindkét szülője álláskereső, vagy aki árva, vagy aki félárva és az élő szülője álláskereső, a 2008/2009. tanév II. tanulmányi félév kezdetétől legfeljebb két tanulmányra évre a felvehető hallgatói hitel legnagyobb összege államilag támogatott képzésben havi 50 ezer forintra, költségtérítéses képzésben havi 60 ezer forintra emelkedik. A módosítás pontos részletei a Magyar Közlöny 17. számában olvashatóak.

2009. február 12.
Állami garanciavállalás lakáshitellel rendelkezőknek

Az állam átmeneti időre garanciavállalással segíti azokat, akik lakáshitelt vettek fel, majd a válság miatt, önhibájukon kívül, elvesztették munkahelyüket. A kormány olyan törvény elfogadását javasolja az Országgyűlésnek, ami lehetővé teszi, hogy az állam átmeneti időre – legfeljebb két évre – készfizető kezességet vállaljon a csökkentett összegű hitelrészre azoknak az esetében, akik fizetési könnyítést kérnek a bankoktól. Abban az esetben, ha az adós a munkahelyét 2008. szeptember 30-a után önhibáján kívül vesztette el, és a lakáshitel összege nem haladja meg a 20 millió forintot, illetve a hitelből vásárolt lakáson kívül nem rendelkezik további ingatlannal.

2009. február 11.
6 milliárd eurós beruházásélénkítő csomagot indít a kormány

Több tízezer munkahely megmentését várja a Kormány attól a beruházás-élénkítő csomagtól, amelyet a mai napon jelentett be Bajnai Gordon gazdasági miniszter. A közép-európai régió országai közül elsőként, és eddig példátlanul nagy összeget, több mint 1800 milliárd forintot, vagyis 6 milliárd eurót fordít a Kormány új beruházásokra, amelyek elsősorban az építőipar számára biztosítanak folyamatos megrendeléseket a következő másfél évben. A beruházás-élénkítő csomag tételesen, határidőkre lebontva tartalmazza azokat az uniós fejlesztéseket, amelyek során többek között 267 iskola, 24 rendelőintézet, 78 városi terület újulhat meg, több mint 400 km vasúti és mintegy 350 km közúti beruházás valósulhat meg. A most bejelentett, 1800 milliárd forintos csomag kiegészíti a Kormány által tavaly novemberben útjára indított 1400 milliárd forintos válságkezelő és gazdaságélénkítő intézkedéssorozatot, amelynek folyamatos megvalósításával mára már több mint 560 milliárd forint vált elérhetővé a hazai vállalkozások számára.

2009. február 9.
5000 forintra csökken a lakáshitelek átütemezésének közjegyzői díja

Ötezer forintra csökken a lakáshitelek átütemezéséhez szükséges okiratok közjegyzői díja a jövő héttől, a szakmai kamarával történt megállapodás alapján - jelentette be a kormányfő hétfőn, a Magyar Közjegyzői Kamara elnökével, Tóth Ádámmal és Draskovics Tibor igazságügyi miniszterrel folytatott megbeszélés után újságírók előtt.

2009. február 9.
Új, 140 milliárd forintnyi forgóeszközhitel nyílik meg a vállalkozásoknak

Öt kereskedelmi bank írt alá szerződést ma Budapesten, összesen 140 milliárd forintnyi kedvezményes forgóeszközhitel közvetítéséről a vállalkozások felé. Az Új Magyarország Forgóeszköz Hitellel már több mint 550 milliárd forintra bővül a vállalkozások számára közvetlenül elérhető forrás a tavaly novemberi Gazdasági Csúcson bejelentett, 2009-10-es válságkezelő és gazdaságélénkítő csomagból.

2009. február 6.
Öt újabb EU-s gazdaságfejlesztési pályázat került ma meghirdetésre, amelyek összesen 36,5 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást jelentenek a – munkahelyeiket a gazdasági válság közepette is megtartani igyekvő - hazai vállalkozások számára. Február 13-án további három pályázat megjelenése várható.

2009. február 4.
Az állam garanciavállalással segíti a lakáshiteleseket

Az állam átmeneti időre garanciavállalással segíti azokat, akik lakáshitelt vettek fel, majd a válság miatt, önhibájukon kívül, elvesztették munkahelyüket.

Az állam - maximum 2 évig - kész garanciát vállalni a csökkentett összegű hitelrészre azoknak az esetében, akik fizetési könnyítést kérnek a bankoktól. A kabinet egyeztetést kezd a bankok képviselőivel erről a javaslatról, hogy a jövő héten megszülethessenek a szükséges döntések.

2009. február 3.
Kedden tartotta első ülését a Kormányzati Válságmegelőző és Válságkezelő Központ (KVVK)

A testületet Gyurcsány Ferenc miniszterelnök vezeti, tagjai pedig Kiss Péter kancelláriaminiszter, Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter, Szűcs Erika szociális és munkaügyi miniszter, Veres János pénzügyminiszter és Tukacs István, a gazdasági válságövezetek kezeléséért felelős kormánybiztos.

Az ülést követően Gyurcsány Ferenc bejelentette kormány átvállalná az ötödik nap munkabérét azoknál a cégeknél, amelyek a gazdasági válság miatt négynapos munkahét bevezetésére kényszerülnek. Erre uniós forrásokból 20 milliárd forintot különítenek el, és a javaslatot a jövő héten már tárgyalja a kabinet.

Az ülésen áttekintették az októberi gazdasági csúcson bejelentett intézkedések megvalósítását.

2009. február 2.
Közel százezer munkahely menthető meg válságkezeléssel

Mintegy 36 milliárd forint ráfordítással az idén közel 100 ezer munkahelyet lehet megmenteni a kormány válságkezelő stratégiájának eredményeként - mondta Szűcs Erika szociális és munkaügyi miniszter sajtótájékoztatón hétfőn.

A gazdasági válság miatti elbocsátások csökkentésére átfogó stratégiát hozott létre a kormány, amelynek elsődleges célja, hogy a vállalkozások aktív részvételével, a gazdálkodó szervezetek működésének fenntartásán
keresztül tartsa meg a munkahelyeket. Amennyiben azonban az adott vállalat fenntartása már nem kifizetődő a gazdaság számára, akkor az elbocsátott egyének támogatása kerül előtérbe.

A versenyszféra megsegítésén kívül az állam a közfoglalkoztatási programok bővítésén keresztül is csökkentené a szociális segélyekre szorulók számát, a 2009-es közmunkaprogramok eredményeként összesen 16-17 ezer embert foglalkoztathat majd közmunkában az állam.

2009. február 2.
Túl erősek a bankok az ügyfelekkel szemben

A kormányfő hétfőn a Parlamentben megbeszélést folytatott a pénzügyi szolgáltatások fogyasztóinak védelméről az érintett intézmények és szervezetek illetékeseivel, így a Magyar Bankszövetség elnökével. A megbeszélést követően a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete közleményt adott ki a hitelintézetekről szóló panaszkezelésről. 

2009. február 1.
Kisebb parlamentet és kevesebb önkormányzati képviselőt javasol a kormány

A kormány azt javasolja, hogy 199 fős parlament, valamint egyfordulós és arányos választási rendszer legyen a jelenlegi helyett. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a vasárnapi soron kívüli kormányülés után tartott sajtótájékoztatón elmondta: javaslatuk szerint a 199 parlamenti képviselőből 176-ot listán, egy fordulóban, megyénként választanának meg, 23-at pedig a mandátumot nem eredményező megyei szavazatok alapján. A választás egyfordulós, arányos és olcsóbb lesz - tette hozzá. A kormányzati tervek szerint a parlamenti választásokon megmaradna az 5 százalékos választási, és az ötvenszázalékos érvényességi küszöb - tette hozzá a kormányfő. Az új szisztémával a mai kétfordulós választási rendszer 8 milliárd forintos költsége 4 milliárd forintra csökkenne.

A kormány arra is javaslatot tesz, hogy a parlamenti képviselők tiszteletdíja a mindenkori átlagbér háromszorosa legyen. Mert el kell fogadni, hogy a parlamenti képviselők felelőssége meghaladja az átlagemberekét. Azt is kezdeményezi a kormány, hogy szűnjön meg a számla nélküli költségtérítés, számla alapján azonban továbbra is el lehetne számolni az utazás és a szállás költségeket. 

A kormány indítványozza azt is, hogy a jelenlegi közel 26 ezer fős létszám helyett csökkenjen a felére az önkormányzati képviselők száma az országban. 

2009. január 31.
Soron kívüli ülésen vitatja meg a kormány a rendkívüli parlamenti ülésen elhangzott javaslatokat

Soron kívüli ülést tart február 1-jén, vasárnap 10 órakor a kormány, hogy megvitassa az Országgyűlés január 29-i rendkívüli ülésén felmerült javaslatokat.

2009. január 29.
Rendkívüli parlamenti ülés a válságról

A rendkívüli parlamenti ülés miniszterelnöki tájékoztatójában, Gyurcsány Ferenc beszámolt a gazdasági válság Magyarországot érintő hatásairól, a kormány eddigi és tervezett intézkedéseiről a válság enyhítésére. Ez utóbbiak közül az egyik legfontosabb lépés, hogy a kormány ezermilliárd forintos átcsoportosítást tervez az adórendszerben. Ehhez jelentősen szűkíteni kell az adórendszerben meglévő mentességeket és kedvezményeket, mérsékelten növelni kell az áfát, illetve létre kell hozni az egységes vagyonadót. Kevesebb teher a munkára, több teher a forgalomra és a vagyonra - fogalmazta meg az átalakítások célját a kormányfő. Elmondta, hogy ezekkel a változtatásokkal szinkronban úgy kell átalakítani a szociális rendszert, hogy azok kapjanak többet, akiknek nagyobb szükségük van rá, azaz a szociális rendszer vegye jobban figyelembe, ki az, aki rászorul.

A miniszterelnök kijelentette: az adó-, a szociális rendszer, a foglalkoztatás együttes és átfogó reformjára van szükség, hogy jobban megérje dolgozni, hogy nagyobb legyen az ösztönzés a foglalkoztatásra.

Gyurcsány Ferenc elmondta, hogy a kormány múlt héten úgy döntött, hogy megemeli a diákhitelt azok számára, akiknek a családja a gazdasági válság nehézségei miatt komoly gondba került, ne legyenek veszélyeztetve felsőoktatási tanulmányaik. Tervei szerint jövő héten mehet a kormány elé az a javaslat, amely azoknak a családoknak ad segítséget, akiknek a mostani időszakban a korábban felvett lakáshitelük törlesztése okoz gondot. A kormány nem kívánja megvenni a lakásukat, nem kívánja átvállalni, megvásárolni a hitelüket, hanem átmeneti időre, ha bajban vannak, a törlesztőrészletük kifizetésében kíván segítséget nyújtani.

2009. január 29.
Tájékoztató az Országgyűlésnek a gazdasági válság hatásáról, az eddig megtett és tervezett kormányzati lépésekről

A  2009. január 29-i rendkívüli parlamenti ülésen, amelynek a célja a válság elhárításának lehetséges irányairól és eszközeiről folyó párbeszéd volt, a kormány az általa szükségesnek vélt átalakítások alapvető struktúrájáról, elveiről és az intézkedések mögött meghúzódó stratégiai szándékokról nyújtott tájékoztatást a parlamentnek, a megjelenteknek és az ország valamennyi polgárának.