A munka mindennapi életünk részeként a gazdasági válság által az egyik legsúlyosabban érintett terület. Ebben a témában nagyon sok információ és támogatás áll mindenki rendelkezésére ezeket szedtük egy csokorba, emellett érdemes a Szociális és Munkaügyi Minisztérium kiadványait is átolvasni.
Munkaviszony megszűnése
Csoportos létszámleépítés
Álláskeresés
Álláskeresési támogatások
Képzések
Támogatások az elhelyezkedéshez - Start programok
Pályakezdők
Közfoglalkoztatás új rendszere
Megváltozott munkaképességűek
Munkáltató jogai és kötelezettségei
Kormányzati válaszok
Előfordulhat olyan helyzet, amikor saját döntésünkből vagy kényszer hatására váltanunk kell, új lehetőségeket kell keresnünk. Magyarországot is sújtó gazdasági válság hatására, a fogyasztás visszaesésének következtében, lesznek cégek, amelyek nem tudnak majd továbbra is ugyanannyi embert foglalkoztatni, míg mások bezárják vállalkozásaikat. Minden ilyen esetben a törvény által meghatározott módon kell eljárniuk a munkáltatóknak.
Mindenki, aki megkapja az értesítést munkaviszonya megszűnéséről jogosult, hogy igénybe vegye a munkaügyi központok kirendeltségei álláskeresési, rehabilitációs, pszichológiai, pálya- és munkatanácsadói szolgáltatásait. Ezen kívül foglalkoztatást elősegítő támogatásban részesülhetnek, és képzésben is részt vehetnek.
Csoportos létszámleépítésnek minősül, ha a munkáltató a döntést megelőző féléves létszám szerint:
- 20-nál több és 100-nál kevesebb munkavállaló foglalkoztatása esetén legalább 10 fő,
- 100 vagy annál több, de 300-nál kevesebb munkavállaló foglalkoztatása esetén legalább a munkavállalók 10%-ának,
- 300 vagy több munkavállaló foglalkoztatása esetén legalább 30 fő, munkaviszonyát kívánja harminc napon belül, rendes felmondással megszüntetni.
A cégeknek kötelező a csoportos létszámcsökkentési szándékról a munkaügyi központot értesíteni. A munkáltató kérheti a létszámleépítéssel érintett munkavállalók munkába helyezését, átképzését, átcsoportosítását elősegítő bizottság létrehozását és működtetését. A bizottság a munkaadók, a munkavállalók képviselőiből áll és a munkaügyi központ elvei szerint működik.
Első lépésként regisztráljuk magunkat álláskeresőként az Állami Foglalkoztatási Szolgálat lakóhely és tartózkodási hely szerinti kirendeltségén. Itt a munkáltató által kiadott igazolásokon túl, az adóazonosító számról, a társadalombiztosítási azonosító jelről, továbbá a legmagasabb iskolai végzettségről szóló igazolást is be kell mutatni. Az állami foglalkoztatási szerv nem csupán az egyes munkanélküli ellátásokkal kapcsolatos feladatokat látja el, hanem munkaerő-piaci szolgáltatások (pl. közvetítés, tanácsadás, stb.) nyújtásával segíti a megfelelő álláslehetőség megtalálását vagy átképzés felkutatását. Ezen túl foglalkoztatást elősegítő támogatást is kaphatunk. A szolgáltatások igénybevétele ingyenes. A szolgáltatások igénybevétele ingyenes.
Ezt követően kezdjük meg az új állás keresését egyénileg és a kirendeltségeken, vagy az általuk kialakított információs helyeken. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat honlapján elérhető Állás-adatbázisban a munkaügyi kirendeltségeken rögzített álláslehetőségek között lehet keresni.
Ha foglalkozásokról, szakmákról, kereseti lehetőségekről szeretne információt kapni, látogassa meg az e-Pálya oldalt is. Itt megtekintheti, milyen munkakörök tartoznak egy foglalkozáshoz, melyek a főbb tevékenységi körök, melyek a jellemző munkakörülmények, illetve, hogy több évre visszamenőleg átlagosan mennyit kerestek az adott munkakörben dolgozók az országban. Megtudhatja, milyen szakképzettségre van szükség a munkakör ellátásához, és azt hol szerezhető meg. Informálódhat arról, hogy a foglalkozást milyen mértékben keresik az álláskeresők és milyen ezzel szemben a munkahelykínálat.
Álláskereséskor ma már érdemes a távmunka lehetőségeket is feltérképezni. A Magyar Távmunka Szövetség honlapja bemutatja, hogy melyek a tipikus tevékenységek.
Álláskeresési támogatást csak az kaphat, aki a foglalkoztatási törvény szerint álláskeresőnek minősül, azaz:
- a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és
- oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és
- öregségi nyugdíjra nem jogosult, valamint rehabilitációs járadékban nem részesül és
- az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll és egyéb kereső tevékenységet sem folytat, és
- elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, és akit
- az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart.
Álláskeresők részére folyósítható támogatások:
Álláskeresési járadék olyan álláskeresőnek jár, aki a megelőző négy éven belül legalább 365 nap munkaviszonnyal rendelkezik, nem részesül rokkantsági nyugdíjban és táppénzben, munkát akar vállalni, de se önállóan, se az Állami Foglalkoztatási Szolgálaton keresztül nem talált munkát.
Álláskeresési segély olyan álláskeresőnek jár, akinek az álláskeresési járadékot legalább 180 napra megállapították,és annak folyósítási ideje lejárt, és a segély iránti kérelmét az álláskeresési járadék folyósításának megszüntetésétől számított 30 napon belül benyújtotta, vagy álláskeresővé válását megelőző négy éven belül legalább 200 nap munkaviszonnyal rendelkezik, és álláskeresési járadékra nem jogosult, vagy a kérelem benyújtásának időpontjában a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez legfeljebb öt év hiányzik, és legalább 140 napon át álláskeresési járadékban részesült, és az álláskeresési járadék folyósítása időtartamát kimerítette. Ez utóbbi esetben a jogosultság további feltétele, hogy az álláskereső az álláskeresési járadék folyósításának kimerítését követően három éven belül betöltötte a meghatározott életkort, és rendelkezik az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel.
Munkahelykereséssel kapcsolatos utazási költségek megtérítése.
Vállalkozói járadék annak a munkanélkülivé vált vállalkozónak jár, aki az álláskeresővé válását megelőző négy éven belül legalább 365 nap időtartamig egyéni vállalkozóként vagy társas vállalkozóként folytatott tevékenységet, és e tevékenység folytatása alatt vállalkozói járulékfizetési kötelezettségének eleget tett, nem részesül rokkantsági nyugdíjban és táppénzben, munkát akar vállalni, de se önállóan, se az Állami Foglalkoztatási Szolgálaton keresztül nem talált munkát.
A támogatások pontos összege az Állami Foglalkoztatási Szolgálat honlapján elérhető.
A tanulás az egyik legfontosabb tevékenység, amely a munka előfeltétele. A képzettség nagyban meghatározza esélyeinket a munkaerőpiacon, legyen szó első pályaválasztásról vagy pályamódosításról. A képzések elősegítése érdekében a következő képzési támogatások adhatók:
- keresetkiegészítés, amely munkaviszonyos képzés esetén, a képzést megelőzően elért átlagkereset és a képzés alatt elért kereset különbözetéig terjedhet,
- keresetpótló juttatás, amelynek összege anem lehet alacsonyabb a megállapításkor hatályos minimálbér 60 százalékánál, de nem haladhatja meg a megállapításkor hatályos minimálbér összegét. Az álláskeresési támogatásban részesülő személy részére az álláskeresési támogatás folyósítása alatt megkezdett, az állami foglalkoztatási szerv által támogatott képzés időtartamára, a képzésben résztvevő személy részére keresetpótló juttatás a képzésnek – az álláskeresési támogatás időtartamának lejártát követő – időtartamára állapítható meg,
- a képzéssel kapcsolatos költségek részben vagy teljes mértében való megtérítése.
A támogatható képzésekről érdeklődjön a Regionális Képzési Központoknál vagy nézze meg az Állami Foglalkoztatási Szolgálat képzési ajánlatait és a felnőttképzést folytató intézmények adatait. Az e-Pálya oldal linkgyűjteményének "Képzési lehetőségek" része is hasznos segítséget nyújthat. A szakképzetlen felnőttek továbbképzését szolgálja a "Lépj egyet előre!" program is.
Felnőttképzésekről további információkat talál a Nemzetközi Pályainformációs Központ és a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet honlapján.
Külön járulékkedvezmény, a Start kártyák ösztönzik a pályakezdő fiatalok, a GYES-ről, GYED-ről, családtag ápolásáról visszatérők és a tartósan munkanélküliek elhelyezkedését.
A pályakezdő fiatalok START kártyája a munkáltatók számára a kártyával rendelkező fiatal foglalkoztatása esetén jelentős járulékkedvezményt biztosít. Foglalkoztatásuk esetén a munkáltatók egy évig csupán 15%, a második évben pedig 25% járulékot kell, hogy fizessenek, és 2 évig nem kell fizetniük tételes egészségügyi hozzájárulást.
A START-PLUSZ program keretében a munkáltatók egy évig csupán 15%, a második évben pedig 25% járulékot kell, hogy fizessenek, amennyiben GYES-ről, GYED-ről, GYET-ről, ápolási díjról munkába visszatérőt vagy tartósan álláskeresőt (a megelőző 18 hónapból 12 hónapig, pályakezdő esetén 8 hónapból 6 hónapig nyilvántartott álláskeresőt), illetve a gyermek egy éves korának betöltése után, a gyes folyósítása mellett munkát vállalókat foglalkoztatnak. Ezen kívül 2 évig nem kell fizetni tételes egészségügyi hozzájárulást.
A START-EXTRA program az előzőnél is nagyobb kedvezményt biztosít azoknak a munkáltatóknak, akik a munkaerőpiacon halmozottan hátrányos helyzetben lévő álláskeresőket - 50 éven felüli tartós munkanélkülieket, illetve életkorra tekintet nélkül alacsony iskolázottságú, legfeljebb alapfokú végzettségű tartós munkanélkülieket vagy rendelkezésre állási támogatásban részesülő álláskeresőt foglalkoztatnak. A START Extra kártyával rendelkezőket foglalkoztató munkáltatók egy évig teljes járulékmentességet kapnak, és további egy évig csak 15% járulékot kell fizetniük, és 2 évig nem kell megfizetniük a tételes egészségügyi hozzájárulást.
A program keretében az a munkaadó, amely olyan START Extra kártyával rendelkező, a kártya kiváltását megelőzően rendelkezésre állási támogatásra jogosult álláskeresőt foglalkoztat, akinek lakóhelye gazdasági, infrastrukturális, foglalkoztatási szempontból legkedvezőtlenebb helyzetű kistérségben vagy településen található, lehetőséget kap a START Extra által biztosított első éves kedvezmény (teljes járulékmentesség) kibővítésére további 2 évre, a foglalkoztatás megkezdésétől számított legfeljebb 3 évig. A támogatás feltétele, hogy a munkáltató a foglalkoztatással az éves statisztikai állományi létszámát növelje, és ezt a létszámot a járulékkedvezmény 3 éves időtartama alatt megtartsa.
A munkaügyi központok pályakezdő álláskeresőként tartják nyilván, aki
- a 25. életévét - felsőfokú végzettségű személy esetén 30. életévét - még nem töltötte be,
- a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik,
- az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántartásba vette,
- munkanélküli járadékra a tanulmányainak befejezését követően nem szerzett jogosultságot.
A fenti feltételeknek való megfelelés esetén sem tekinthető pályakezdő álláskeresőnek, aki
- terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, illetőleg gyermekgondozási segélyben részesül,
- előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés, illetve elzárás büntetését tölti,
- sor- vagy tartalékos katonai szolgálatot, továbbá polgári szolgálatot teljesít.
A pályakezdő fiatalok elhelyezkedését segíti a fiatalok START kártyája, amely a kártyával rendelkező fiatal foglalkoztatása esetén jelentős járulékkedvezményt biztosít a munkáltatók számára. Foglalkoztatásuk esetén a munkáltatók egy évig csupán 15%, a második évben pedig 25% járulékot kell, hogy fizessenek, és két évig nem kell megfizetniük a tételes egészségügyi hozzájárulást.
Amennyiben, a pályakezdő álláskereső részére a munkaügyi központ támogatott foglalkoztatást elősegítő képzésben történő részvételt ajánl fel, a képzés költségeit megtéríti. Ezen túlmenően részére keresetpótló juttatást lehet megállapítani.
A közfoglalkoztatás új rendszere
Az „Út a munkához” Program keretében kiemelt célként fogalmazódott meg, hogy a munkára képes és kész tartósan munka nélküli, szociális segélyben részesülő személyek a korábbiaknál fokozottabb mértékben vegyenek részt közfoglalkoztatásban formában, annak érdekében, hogy rendszeres munkajövedelemhez jussanak, ezáltal a nyugdíj, társadalombiztosítási és munkanélküli ellátás szempontjából biztosítottá váljanak, és közelebb kerüljenek a munka világához. Ezzel összhangban a munkaképes korú, de állás és jövedelem nélküli, szociális helyzetüknél fogva szociális ellátásra jogosult személyek esetén a parlament által 2008.12.15-én elfogadott törvénymódosítás alapján két kategória lesz az eddigi egy szociális segély helyett:
Az „Út a munkához” Program keretében kiemelt célként fogalmazódott meg, hogy a munkára képes és kész tartósan munka nélküli, szociális segélyben részesülő személyek a korábbiaknál fokozottabb mértékben vegyenek részt közfoglalkoztatásban formában, annak érdekében, hogy rendszeres munkajövedelemhez jussanak, ezáltal a nyugdíj, társadalombiztosítási és munkanélküli ellátás szempontjából biztosítottá váljanak, és közelebb kerüljenek a munka világához. Ezzel összhangban a munkaképes korú, de állás és jövedelem nélküli, szociális helyzetüknél fogva szociális ellátásra jogosult személyek esetén a parlament által 2008.12.15-én elfogadott törvénymódosítás alapján két kategória lesz az eddigi egy szociális segély helyett:
- Rendszeres szociális segélyezettek
- Rendelkezésre állási támogatásban részesülők
Rendelkezésre állási támogatásban fognak részesülni, akik munkaképesek, és a munkaügyi kirendeltséggel álláskeresési megállapodást kötnek. Kötelezettségük lesz az álláskeresési megállapodásban foglaltak teljesítése (felajánlott munka, képzés, munkaerő-piaci szolgáltatás és a programban történő részvétel elfogadása, aktív álláskeresés), a közfoglalkoztatásban való részvétel. A 35 év alatti általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők kötelesek részt venni az általános iskola elvégzését, vagy a szakképzés megkezdéséhez szükséges bemeneti kompetenciák megszerzését biztosító képzésben.
A munkavégzés időtartama alatt munkabérben részesülnek, a munkában nem töltött időszak alatt pedig az öregségi nyugdíjminimum összegével megegyező mértékű ellátásra, ún. rendelkezésre állási támogatásra jogosultak, amelyet a képzésben részt vevők is megkapnak. A program keretében 2009-ben a rendelkezésre álló forrásokból terveink szerint mintegy 66 ezer ember vehet részt közcélú foglalkoztatásban, így segély helyett munkájából tarthatja el családját.
A munkavégzés időtartama alatt munkabérben részesülnek, a munkában nem töltött időszak alatt pedig az öregségi nyugdíjminimum összegével megegyező mértékű ellátásra, ún. rendelkezésre állási támogatásra jogosultak, amelyet a képzésben részt vevők is megkapnak. A program keretében 2009-ben a rendelkezésre álló forrásokból terveink szerint mintegy 66 ezer ember vehet részt közcélú foglalkoztatásban, így segély helyett munkájából tarthatja el családját.
A közfoglalkoztatás új rendszerében a jelenlegi formák egyszerűsödnek. A közfoglalkoztatásról az önkormányzat gondoskodik évenkénti közfoglalkoztatási terv keretében az Állami Foglalkoztatási Szolgálattal (ÁFSZ) egyeztetve. A közcélú foglalkoztatásban résztvevők teljeskörű természetbeni és pénzbeli egészségügyi ellátásra jogosultak, a közcélú foglalkoztatás jogszerző időnek számít a nyugdíj, és az álláskeresési járadék szempontjából is.
Az "Út a munkához" programmal, így az új támogatási rendszerrel kapcsolatban is telefonos ügyfélszolgálatot indított a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal. A telefonos ügyfélszolgálat munkatársai telefonon a 06 1 459 1077 számon, illetve írásban az utamunkahoz@lab.hu e-mail címen érhetők el. Az ügyfélszolgálathoz beérkezett kérdésekre adott válaszok a www.afsz.hu honlapon a „Gyakran feltett kérdések” menüpont alatt találhatók.
A válság intézkedések között a versenyszféra megsegítésén kívül az állam a közfoglalkoztatási programok bővítésén keresztül is csökkentené a szociális segélyekre szorulók számát. 2009-ben a meglévő programok mellé két új közmunkaprogramot - kórházak és iratok digitalizálása - is bevezet a minisztérium. Emellett kibővítik a téli közmunkaprogram és a téli erdő program időtartamát március 31-ig. A közmunkaprogramok eredményeként összesen 16-17 ezer embert foglalkoztathat majd közmunkában az állam.
A rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény 2008. január 1-jével lépett hatályba. A törvény célja volt, hogy a megváltozott munkaképességű személyek számára olyan ellátórendszert és foglalkoztatás-központú rehabilitációs szolgáltatási és támogatási rendszert alakítson ki, amelyben a rehabilitálható megváltozott munkaképességű személyek számára, a foglalkoztatás nyújt megbízható jövedelmet és megélhetést. A 450 ezer nyugdíjkorhatárt még be nem töltött rokkantnyugdíjasnak, csupán 10%-a dolgozik bejelentve, miközben a fejlett országokban ez az arány 30-50%. Becslések szerint ugyanakkor mintegy 30%-uk dolgozik mindenfajta munkajogi és egészségvédelem nélkül feketén.
2008-tól azok a megváltozott munkaképességűek, akik jó eséllyel rehabilitálhatóak, a rokkantnyugdíj helyett úgynevezett rehabilitációs járadékban részesülnek. A legfeljebb három évig folyósítható járadék nettó összege megegyezik a III. csoportos rokkantsági nyugdíj összegével. A passzív ellátás mellett aktív rehabilitációs szolgáltatásokra jogosultak és együttműködésre kötelezettek.
2008-ban az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet 6000 fő számára tett rehabilitációs járadékra javaslatot. 2009-ben ez a szám növekedni fog, mivel a rehabilitációs célú szakértői vizsgálatok a korábbi rokkantsági nyugdíjasok felülvizsgálatánál is meg fognak történni.
Rehabilitációs foglalkoztatást elősegítő bértámogatásban részesülhetnek megváltozott munkaképességű munkavállalókat munkaszerződés szerint legalább napi 4 órás munkaidőben munkaviszony keretében foglalkoztató munkáltatók – a közigazgatási szervek, illetőleg az állami és helyi önkormányzati költségvetési szervek kivételével. Bértámogatás csak akkreditált munkáltató részére nyújtható. A rehabilitációs foglalkoztatást elősegítő vissza nem térítendő bértámogatás fajtái:
- a munkába helyezéshez, a munkahely megtartásához nyújtható bértámogatás,
- a foglalkozási rehabilitációhoz nyújtott bértámogatás,
- a munkahelyi segítő személy foglalkoztatásához nyújtott bértámogatás.
Nemcsak a kötelezettségeink, hanem jogaink is vannak a munkahelyünkön, amelyekkel minden élethelyzetben, munkakereséskor, munkavégzéskor és munka elvesztésekor érdemes tisztában lennünk, olvasson utána
A Szociális és Munkaügyi Minisztérium több intézkedést is hozott, hogy a támogatások révén minél több cég tudja tovább foglalkoztatni munkavállalóit, és új munkalehetőségekre is alkalom nyíljon.
A munkahelyek megőrzésére, az elbocsátások mérséklésére Szociális és Munkaügyi Minisztérium 16,7 milliárd forintot, munkahelyteremtésre pedig 2,25 milliárd forintot biztosít. Az új munkahelyek teremtése a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium munkahelyteremtő beruházásaival valósul majd meg. A nehéz helyzetben lévő régiók foglalkoztatási támogatására térségi válságkezelő alapok születnek, a pótlólagos munkahelyek létrehozása érdekében felgyorsítják az állami nagyberuházásokat és infrastrukturális fejlesztéseket.
A munkahelyek megőrzésére, az elbocsátások mérséklésére Szociális és Munkaügyi Minisztérium 16,7 milliárd forintot, munkahelyteremtésre pedig 2,25 milliárd forintot biztosít. Az új munkahelyek teremtése a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium munkahelyteremtő beruházásaival valósul majd meg. A nehéz helyzetben lévő régiók foglalkoztatási támogatására térségi válságkezelő alapok születnek, a pótlólagos munkahelyek létrehozása érdekében felgyorsítják az állami nagyberuházásokat és infrastrukturális fejlesztéseket.
A Szociális és Munkaügyi Minisztérium a recesszió foglalkoztatásra gyakorolt hatásának kezelésével kapcsolatos munkaerő-piaci intézkedései:
Munkahelymegőrzést támogató programok
-"4+1 napos" - csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatás támogatása. A munkahelyek megőrzéséhez kapcsolódóan a kormány új lehetőséget kínál a piacszűkülés miatt átmeneti teljesítménycsökkenésre kényszerülő vállalkozásoknak Ötvenezer munkahely megtartását teszi lehetővé az elfogadott 30 milliárd forintos, európai uniós forrásból finanszírozott munkahelymegőrzési támogatás. A támogatás minden ötödik munkanap bérköltségét
átvállalja a munkáltatótól, a pályázó cégek munkavállalóinak legfeljebb 50 százalékáig. Ennek feltételeként az érintett cégeknek vállalniuk kell, hogy két éven át nem hajtanak végre létszámleépítést, illetve a bértámogatásban lévő dolgozókat hetente egyszer továbbképzésekben részesítik.
- A „Munkahelyek megőrzéséért” program a regionális munkaügyi központok megvalósításában, forrása 10 milliárd forint.
átvállalja a munkáltatótól, a pályázó cégek munkavállalóinak legfeljebb 50 százalékáig. Ennek feltételeként az érintett cégeknek vállalniuk kell, hogy két éven át nem hajtanak végre létszámleépítést, illetve a bértámogatásban lévő dolgozókat hetente egyszer továbbképzésekben részesítik.
- A „Munkahelyek megőrzéséért” program a regionális munkaügyi központok megvalósításában, forrása 10 milliárd forint.
- „A foglalkoztatottság megőrzésének támogatása a gazdasági visszaesés következtében átmenetileg nehéz helyzetbe jutott munkáltatóknál” elnevezésű program, melyet az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány hirdet meg, forrása 5,95 milliárd forint.
- Központi munkahelymegőrző támogatási program, melyből a regionális munkaügyi központok kaphatnak központi forrás-kiegészítésként munkahelymegőrzés támogatására. A rendelkezésre álló keret 700 millió Ft.
Munkahelyteremtést támogató intézkedések
- Munkahelyteremtő beruházások támogatása, mely olyan beruházásokat támogat, amelyek új munkahelyet hoznak létre.
- Magas hozzáadott értékű tevékenységek munkahelyteremtő beruházásainak támogatása
- Távmunkahelyek létesítésének támogatása
A versenyszféra megsegítésén kívül az állam a közfoglalkoztatási programok bővítésén keresztül is csökkentené a szociális segélyekre szorulók számát, a 2009-es közmunkaprogramok eredményeként összesen 16-17 ezer embert foglalkoztathat majd közmunkában az állam.
A programokról részletes információ található a Szociális és Munkaügyi Minisztérium honlapján.
A Szociális és Munkaügyi Minisztérium kezdeményezésére az Állami Foglalkoztatási Szolgálat a világgazdasági válság foglalkoztatási hatásainak mielőbbi megismerése gyors előrejelzési rendszert vezetett be 2008. október második felében. Ennek lényege, hogy a létszámleépítésre vonatkozó döntést a munkavállalók érdekképviselete és a munkáltató közötti konzultációs időszak előzi meg, amelynek eredményéről az Állami Foglalkoztatási Szolgálat tájékoztatást kap. Emellett az Állami Foglalkoztatási Szolgálat 2008 októberétől minden olyan helyi információt összegyűjt és központilag nyilvántart, amelyek a cégek elbocsátási terveire vonatkozik. Ennek célja, hogy megfelelő intézkedéseket tudjon kezdeményezni a foglalkoztatási feszültségek enyhítésére.
|
Válságkalauz főoldal | Állampolgároknak | Vállalkozásoknak | Gazdasági válság | |