A hitellehetőségek szűkülése, a gazdasági válság a világon mindenhol elsősorban a mikro-, kis- és közepes vállalkozásokat sújtja. A vállalkozások 99%-a Magyarországon is mikro, kis és középvállalkozás, amelyek csak negyedét adják ugyan az ország exportjának, de a munkavállalók kétharmadát foglalkoztatják. A gazdasági válság KKV-kra nehezedő nyomását kívánja enyhíteni az 1400 milliárd forintos válságkezelő és gazdaságélénkítő csomag. Az intézkedéssorozat végrehajtása jó ütemben halad, mára már több mint 560 milliárd forint vált elérhetővé a hazai vállalkozások számára.
Támogatott hitellehetőségek
Kamattámogatás
Hitelgarancia
Tőkebefektetések
Beruházások, megrendelések
Úniós támogatások
Exportálók támogatása
Munkahelymegtartás és munkahelyteremés
Adminisztrációs terhek mérséklése
Támogatott hitellehetőségek
Az Új Magyarország Vállalkozói Program (2007-2013) jelenti a kormány 1 400 milliárd forintos válságkezelő és gazdaságélénkítő csomagjának az alapját, amely a vállalkozások közvetlen, vissza nem térítendő támogatásai mellett, néhány év alatt hitelek százmilliárdjait teszi elérhetővé a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások számára kamattámogatással, állami garanciával. A Magyar Gazdaságfejlesztési Zrt. által létrehozott Pénztérkép oldalon fejlesztési cél szerint kereshetőek a hitellehetőségek. Összefoglalóan a kis- és középvállalkozások az alábbi forrásokból juthatnak kedvezményes hitelekhez:
Új Magyarország Mikrohitel
Eddig a mikrovállalkozásoknak kellett a legtöbb akadállyal szembesülniük, amikor vállalkozásuk fejlesztéséhez banki hitelt kívántak szerezni. A jól fejlődő, hitelképes mikrovállalkozások is csak nagy nehézségek árán, vagy egyáltalán nem tudtak bekerülni a banki finanszírozás körébe. Számukra biztosít könnyen és olcsón elérhető hitelt a már elindult Új Magyarország Mikrohitel Program, amelynek a keretösszege 58,5 milliárd forint. 200 millió forintos árbevétel alatti vállalkozások vehetnek fel forgóeszközre 6 millió, beruházásra pedig 10 millió forintos kölcsönt, az előbbinél egy, utóbbinál pedig legfeljebb 10 éves futamidőre. A program keretében már több pénzügyi közvetítő kínál kedvezményes kamatozású beruházási és forgóeszközhitelt a mikrovállalkozásoknak. A mikrohitel kondíciói elérhetőek a Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. és az Új Magyarország Mikrohitel program honlapján.
Az új hitellehetőségek közül a legnagyobb, 140 milliárd forint keretösszegű, és alighanem a legnagyobb jelentőségű is, az Új Magyarország Forgóeszköz Hitelprogram. Az új hitel programnak köszönhetően a követeléseik lassú teljesülése vagy esetleg értékesítési nehézségekkel szembesülő cégek első lépésben folyószámla- és forgóeszközhitelekkel próbálhatják áthidalni a mostani időszakot. A hitelkonstrukciót öt kereskedelmi bank, majd továbbiak kínálják, ebből a vállalkozások mindennapi működését segítő forgóeszközök (árukészlet, működési költségek) finanszírozhatók. Ezen keresztül akár 200 millió forint is igényelhető önerő nélkül a mikro-, kis- és közepes vállalkozások számára 1 év plusz 1 nap lejárati idővel, kedvezményes kamattal, amely a jegybanki alapkamathoz kötött. A hitelfelvételhez szükséges banki biztosítékoknál pedig lehetőség van a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által biztosított gyorsított eljárású kezességvállalás igénybevételére.
Kamattámogatás
Hitelgarancia
A fenti intézkedésekkel a kormány célja egyrészt az, hogy több pénzt juttasson a vállalkozásoknak a bankokon keresztül, másrészt, hogy kezességvállalásával pótolja a bankok és ügyfeleik között a válság hatására megingott bizalmat. Ez utóbbival lehet biztosítani, hogy a kereskedelmi bankok a rendelkezésükre álló megnövelt forrásokat a vállalkozások rendelkezésére bocsássák.
Bankgarancia programot vezet be június 1-től a Magyar Fejlesztési Bank a kormány döntése nyomán az élelmiszer-feldolgozó vállalkozások éven túli forgóeszköz hitellehetőségeinek bővítésére. A MFB Élelmiszeripari Bankgarancia Program bevezetése összesen 37,5 milliárd forintos forgóeszköz hitel felvételét teszi lehetővé, ezzel is enyhítve a gazdasági válság hatásait ebben a szektorban.
Tőkebefektetések
A 2009. tavaszán induló Új Magyarország Kockázati Tőke Program a hazai KKV szektor korai, valamint növekedési életszakaszban lévő vállalatai tőkehelyzetének javítását tűzi ki célul. A program keretében az MV Zrt. forrásokat közvetít a kockázatitőke-alapok részére, ezzel bővítve a KKV-k tőkebevonási lehetőségeit. A program uniós forrása mintegy 35 milliárd forint. Az MV Zrt. közvetlen partnerei kockázatitőke-alapkezelő társaságok lesznek - a források ezen alapkezelők közreműködésével jutnak el a vállalkozásokhoz.
A kis- és középvállalkozások piaci alapú tőkebefektetéseit segíti a Magyar Fejlesztési Bank és a japán SBI Holding Inc. által közösen létrehozott, 2009 első negyedévében, 26 milliárd forintos kerettel induló Japán-Magyar Kockázatitőke-alap, amely 1-20 millió euró közötti összegeket kíván befektetni magas növekedési lehetőséggel rendelkező cégekbe.
Jelenleg a kis- és középvállalkozások piaci alapú tőkebefektetéseit segíti a Magyar Fejlesztési Bank leányvállalata az MFB Invest Zrt., a Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Zrt. (KvfP Zrt.), a Regionális Fejlesztési Holding Zrt. (RFH Zrt.) és az Informatikai Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt.
Beruházások, megrendelések
A kormány több tízezer munkahely megmentését várja attól a beruházásélénkítő csomagtól, amelyet a közép-európai régió országai közül elsőként indított el. Több mint 1800 milliárd forintot, vagyis 6 milliárd eurót fordít a kormány új beruházásokra, amelyek elsősorban az építőipar számára biztosítanak folyamatos megrendeléseket a következő másfél évben. A beruházásélénkítő csomag tételesen, határidőkre lebontva tartalmazza azokat az uniós fejlesztéseket, amelyek során többek között 267 iskola, 23 rendelőintézet, 78 városi terület újulhat meg, több mint 400 km vasúti és mintegy 350 km közúti beruházás valósulhat meg. A beruházásélénkítő csomag keretében összesen 636 nagyobb beruházás indulhat meg a közeljövőben, amelyek pénzügyi forrását az Európai Unió által rendelkezésre bocsátott fejlesztési pénzek teremtik meg. A beruházásélénkítő csomagban szereplő projektek kereshető adatbázisban megtalálhatók a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján, az Építőipari Piactéren.
Építőipari Piactér azonnali áttekintést ad az elérhető építőipari beruházásokról 2008 novemberétől. Az internetes adatbázis bárkinek ingyenes tájékoztatást ad többek között az uniós forrásokból megvalósuló 1800 milliárd forintos beruházásélénkítő csomagról. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által létrehozott internetes adatbázis több ezer építési beruházás adatait tartalmazza. Az Építési Piactér előnye, hogy széleskörű ingyenes információt ad az építőipari vállalkozóknak, akik így már a kiírás pillanatában értesülhetnek a számukra fontos közbeszerzésekről, uniós pályázatokról. Az Építőipari Piactér tartalma heti rendszerességgel frissül.
Uniós támogatások
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében a válságkezelő és gazdaságélénkítő csomag részeként 2009-2010 között (900 milliárd forintnyi) támogatás pályázható, megnövelt támogatási aránnyal (50-70%) és kedvezőbb feltételekkel, rövidebb átfutási idővel (3-5 hét), illetve megemelt előlegkifizetéssel (40%). Az ÚMFT egyik meghatározója a magyar gazdaság tartós növekedésének elősegítésére irányuló Gazdaságfejlesztési Operatív Program, ennek keretében a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján támogatási pályázatok várnak a kis- és közepesvállalkozásokra uniós forrásokból.
Az Európai Unió nagy hangsúlyt fektet nemcsak a KKV-k forrás, hanem tudástámogatására is. Első ízben 2009. május 6. és 14. között került megrendezésre, Az Európai Kis- és Középvállalkozások Hete elnevezésű kampány, amelynek célja a vállalkozói létforma népszerűsítése valamint a vállalkozók tájékoztatása az európai, országos és helyi szinten rendelkezésre álló támogatásokkal kapcsolatban. Magyarországon mintegy 30 konferenciára, szakmai találkozóra, konzultációra, tréningre került sor az ország különböző városaiban, régióiban.
A támogatási pályázatok teljesköre - hazai és uniós - megtalálható a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Lendület portálján és a Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. Pénztérkép honlapján.
A kormány javaslatára az Országgyűlés ellenszavazat nélkül fogadta el azt a törvénymódosítást, amely alapján a jövőben csak a súlyosabb szabálytalanságot elkövető munkáltatókat zárják ki az uniós és hazai támogatási, valamint a közbeszerzési eljárásokból.
Exportálók támogatása
A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium háttérintézményeként működő Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Zrt. - rövidebb nevén az ITD Hungary - export támogató programja a kivitelre termelő kis- és középvállalkozásoknak nyújt segítséget új piacokat keresni. Az ITD munkatársai a program keretében személyes találkozókon kínálnak egyéni, cégre szabott szolgáltatásokat: célzott üzleti partnerkereséssel, tárgyalások, árubemutatók szervezésével, exportfejlesztési terv készítésével járulnak hozzá a vállalkozások sikeres külpiaci megjelenéséhez. Népszerű lehetőség a kereskedelemfejlesztési pályázat, amely a kapcsolódó költségeket (online marketing, idegen nyelvű promóciós eszközök, kiállítási megjelenés) támogatja.
A Magyar Export Hitel Biztosító (MEHIB) speciális biztosítási módozatot kínál azoknak a magyar árut, szolgáltatást exportáló kis- és középvállalkozásoknak a részére, melyek éves export árbevétele két egymást követő utolsó, lezárt üzleti évnél hosszabb ideig nem haladja meg a 2 millió EUR összeget. Az Eximbank Zrt. pedig szakosított hitelintézetként, a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. bankcsoport tagjaként a magyar vállalkozások exportügyleteinek elősegítésére finanszírozási, garancia és kockázatmegosztási termékeket ajánl.
Munkahelymegtartás és munkahelyteremtés
A munkahelyek megszűnésének elsődleges oka, hogy a világgazdasági válság nyomán világszerte jelentősen csökken a kereslet, visszaesnek a megrendelések. Ez a termelés csökkenéséhez vezet, amely jóval kevesebb ember foglalkoztatását teszi lehetővé a vállalkozások számára. A Kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy olyan segítséget adjon a vállalkozásoknak, amellyel a lehető legtöbb munkahelyet meg tudják tartani.
Kiemelt intézkedések:
- Térségi válságkezelő alap kidolgozása (helyi testreszabott válságkezelő csomagok széles jogkörökkel).
- Az uniós pályázati pénzek feltétele az azt elnyerő vállalkozásnál a meglévő munkahelyek megtartása lesz.
- Új ösztönzők a munkaintenzív nagyvállalatok betelepülésére.
- Agresszív diplomáciai offenzívával segíti a hazai cégek külföldi piac nyitását.
A Szociális és Munkaügyi Minisztérium a munkahelyek megőrzésére, az elbocsátások mérséklésére 16,7 milliárd forint a Munkerő-piaci Alapból és 30 milliárd forintot uniós támogatásból, munkahelyteremtésre pedig 2,25 milliárd forintot biztosít 2009-ben.
4+1 munkahelymegőrző program mikro-, kis- és középvállalkozásoknak
Húszmilliárd forint keretösszeggel mikró-, kis- és középvállalkozások számára írt ki pályázatot a kormány májusban a munkahelyek megtartásáért, további 10 milliárd forint pedig a nagyvállalkozások munkahely megtartását segíti majd. A legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások az európai uniós forrásból származó 20 milliárd forintos keret erejéig, szeptember 30-ig pályázhatnak képzési, utazás-szállás, illetve személyi költségek átmeneti finanszírozására. A nagy létszámú dolgozót foglalkoztató vállalkozások várhatóan júniustól pályázhatnak majd a vissza nem térítendő támogatásra.A pályázatokról bővebb információ az Országos Foglalkoztatási Alapítvány honlapján található.
Rendkívüli az érdeklődés a munkahelymegtartó támogatások iránt, több mint kétezer pályázat érkezett be, ami miatt az Országos Foglalkoztatási Alap Közalapítvány február végén átmenetileg fel is függesztette az igénylések befogadását. Az eddig rendelkezésre álló hatmilliárd forintos támogatási összeget a kuratórium egymilliárd forinttal megemelte, s újabb egymilliárd forint is erre fordítanak majd a megtakarításokból.
A Szociális és Munkaügyi Minisztérium az előző évekhez hasonlóan 2009-ben is meghirdette a magas hozzáadott értékű tevékenységek munkahelyteremtő beruházásainak támogatását segítő központi programot. A májusban meghozott döntése alapján 12 vállalkozás összesen 194,659 millió Ft támogatásban részesült.
Adminisztrációs terhek mérséklése
A bürokratikus terhek csökkentése új energiákat szabadíthat fel a gazdaságban, növelheti a vállalkozások versenyképességét, javíthatja eredményeiket. Ezért a kormány célul tűzte ki, hogy 2012-ig 25 százalékkal csökkenti a vállalkozók adminisztratív terheit az Üzletre hangolva és a Bürostop programok keretében. Az eddigi munka eredményét jól mutatja az idén ősszel a Világbank által kiadott Doing Business Index című jelentés, amelynek az üzleti környezet minőségét vizsgáló rangsorában Magyarország két év alatt a 66.helyről a 41. helyre lépett előre.
2008 legfontosabb eredményeinek rövid összefoglalása:
- Akár egyórás ügyintézési határidő alatt lehet céget alapítani 2008. július 1-jétől elektronikus cégeljárás során vagy egyszerűsített eljárásban.
- A közigazgatási hatósági eljárás a következő évek során 22 munkanapról első ütemben 20 munkanapra (2011-ig) csökken, amelyben már az ügyfél tájékoztatása is szerepel.
- Az uniós pályázatok elkészítésére fordítandó átlagos idő 30 százalékkal csökken, a pályázatok átlagos átfutási ideje 25-40 százalékkal lesz rövidebb.
- A vállalkozási tevékenységek több mint fele már nem engedélyköteles, a többi esetében az ügyintézési idő a felére csökkent, 60-ról 30 napra.
- Csökkent az építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési munkák köre és nőtt azok aránya, ahol sem engedély, sem bejelentés nem szükséges.
- A szakhatósági közreműködések száma mintegy 25%-kal csökkent.
A válságkezelő kormány lépései 2009-ben:
Az építőipart sújtó válság hatásainak mérséklésére a kormány elfogadta a Gyorsítás II. jogszabálycsomag céljait, amelynek eredményeként a beruházások növekedése, egyszerűbb és kiszámíthatóbb eljárások, valamint a lánctartozások jelentős mértékű csökkenése várható. A csomagban az építésügyi engedélyezési eljárások további egyszerűsítésére és gyorsítására kerül sor. A kormány osztrák és német mintára többek között bevezeti a "biztos kéz" modellt, amely tiszta viszonyokat teremt az építőiparban, és megakadályozza a lánctartozásokat. A közbeszerzéssel indított építési beruházásoknál október 1-jétől kötelezően kell alkalmazni a fedezetkezelőt, aki a műszaki ellenőr igazolása alapján fizeti ki a projekten dolgozó vállalkozókat.
Májusban lépett hatályba az az agrárminisztériumi rendelet, amely egyszerűsíti és felgyorsítja a termőföldek beruházási célú igénybe vételét. A földterület átminősítéséhez, így a beruházás elindításához, illetve a föld megvásárlásához a jövőben elegendő lesz az elvi építési engedély illetve az ingatlan tulajdonosának hozzájáruló nyilatkozata.
|
Válságkalauz főoldal | Állampolgároknak | Vállalkozásoknak | Gazdasági válság | |